AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Újváry Gábor: „Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk a saját múltunkkal”. Adattár a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjairól (1920–1944)

A következő tanévben - ismét változó belső tagként, nem tudjuk, mennyi ideig - folytatta ezirányú kutatásait. (Külf. 1937/38.8.0.) Publ.: Az erdélyi román kérdés a XVIII. században (A Pázmány Péter Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának kiadványai 15.) (Bp. 1938.) Az erdélyi románok a XVIII. században. In: A románok története, különös tekintettel az erdélyi románokra. Szerk. Gáldi László, Makkai László (A Magyar Történelmi Társulat könyvei VI.) (Bp. 1941.) Az erdélyi románság története (Kincsestár. A Magyar Szemle kis könyvtára 13.) (Bp. 1944.) Ism.: Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848^49-ben... = LK 1939. 333-335. o. Tóth Endre: 1926 második télében négy hétig, majd 1927 januárjában az Intézet kültagja. Ángy. szerint 1926 decemberében változó belső tagja. "Protestáns egyháztörténeti adatokat gyűjtött a XVII. század utolsó tizedeiből a Staatsarchivban..." (Jel. 1927. február 2., 1927. július 18.) (Külf. 1926/27.4.0.) Publ.. A pápai református templom története 1531-1785 (Pápa, 1930.) Tóth László: Vatikáni levéltári kutatásainak kiegészítésére 1926 második felében két hónapot töltött kültagként az Intézetben. Átnézte a Staatsarchivban a bécsi udvar római követeinek jelentéseit 1770-től 1790-ig. (Jel. 1927. február 2.) (Külf. 1926/27. 4-5. o.) Publ.: Verancsics Faustus csanádi püspök és emlékiratai V. Pál pápához a magyar katholikus egyház állapotáról (= Ék. 3. évf.) A jubileumi búcsú kihirdetése Magyarországon 1776-ban. Die Promulgation des Jubiläumsablasses in Ungarn im Jahre 1776 (A Római Magyar Történeti Intézet kiadványai) (Klny. a Száz-ból) (Bp. 1928.) Ism.: Steier Lajos: Az 1849-i trónfosztás és következményei... Görgey és Kossuth... = Száz. 1925. 188193. o. Török Pál: 1923 őszétől, Ángy. szerint 1924 januárjától - belső tagként- Szektu Gyula irányításával a XVI. századi konstantinápolyi követjelentések másolásához kezdett hozzá. (Jel. 1924 január és július.) Miután gyűjtését "teljesen befejezte", 1924 augusztusában hagyta el az Intézetet. (Jel. 1925 január.) FI. szerint - ebben valószínűleg egy évet téved - nem 1923/24-, hanem 1924/25-ben volt több mint fél évig intézeti tag. 1925 július-augusztusában - ismét belső tagként - a követjelentések jegyzeteihez és a történeti bevezetés megírásához szükséges kutatásokat folytatott. (Jel. 1926 január.) (Külf. 1925/26. I. o.) (CHZS 198. o.) 1927 júniusában és "pár hétig a nyár legelején" az Intézet "változó belső tagja". Kijegyzetelte azokat az adatokat, "melyeket a konstantinápolyi követjelentések két első kötetének egyébként sajtókész kéziratához, a közölt darabok jegyzetezéséhez kell fölhasználnia." (Jel. 1927. július 18., 1928. február 24.) (Külf. 1926/27. 5. o.) (Külf. 1927/28. 4. o.) 1928 második felében az Intézet változó belső tagjaként egy hónapig Párizsban kutat a követjelentésekhez. (Jel. 1929. április 6.) (Külf. 1928/29. 5. o.) Publ.: A Török Birodalom pénzügyei Szolimán korában (= Ék. 2. évf.) I. Ferdinánd konstantinápolyi béketárgyalásai. 1527-1547 (Értekezések a történeti tudományok köréből XXIV. 12.) (Bp. 1930.) Váci Elemér: 1930 második felében - nem derül ki, milyen hosszú ideig, Ángy. szerint júliusaugusztusban - az Intézet változó belső tagja, "a Duna-Odera csatorna tervének szerzőjéről kutatott adatokat a XVIII. század elejéről". (Jel. 193

1. január 31.) (Külf. 1930/3

1. 6. o.) Publ.: Vedres István munkássága és a Duna-Tisza csatorna (= Ék. 4. évf.) Duna-Odera csatornaterv a XVII-XVIII. század fordulóján (Bp. 1932.) Ism. műveiről: Pleidell Ambrus = Száz. 1934. 467^168. o. Ism.: IIa Bálint: A Thurzó-levéltár protestáns egyháztörténeti adatai = LK 1934. 195-198. o. Váczy Péter: 1927 második felétől két tanéven keresztül - Ángy. alapján 1927 októberétől 1929 júniusáig - az Intézet állandó belső tagja. (FI.) (CHZS 201. o.) Előadásokra (Bibihez, Adlerhez, Voltelinihez, Brasloffhoz és Patzelthez), valamint Dopsch szemináriumára járt az egyetemre, a magyar miniszteriális intézmény kialakulását és az ősiség behozatalának jelentőségét vizsgálta a magyar nemesi birtok és a rendi társadalom kialakulása szempontjából. (Jel. 1928. február 2., 1928. július 23.) "Károlyi Árpád úrnak bíztatására német nyelven a német tudományos kritika elé készül bocsajtani középkori alkotmány- és társadalomtörténetünknek ezt a problémáját: a magyar miniszteriális intézmény kialakulását." (Külf. 1927/28. 4. o.) "Befejezte az előző évben megkezdett alkotmány- és jogtörténeti kutatásait. «A vérdíj a magyar középkorban» című munkájában a vérbosszú, a nemzetségi szervezet kérdését, a homagium fogalmát, Werbőczynek a homagiumról szóló nézeteit, valamint a római és más idegen jogoknak a magyar felfogásra gyakorolt hatását készül tisztázni." (Jel. 1929. április 6.) Anyagot gyűjtött a korona visszaháramlasi jogára és az ősiség kérdéseire vonatkozóan is. (Jel. 1929 július.) "Kutatásokat végzett a bécsi és soproni városi levéltárakban, utóbbiban Sopron város bírósági könyveit tanulmányozva. A miskolci jogakadémia kiad427