AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Újváry Gábor: „Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk a saját múltunkkal”. Adattár a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjairól (1920–1944)

Nők útja a matriarchátustó! a mai társadalomig (Bp. 1938.) A nőkérdés a múlt század elején = Társadalomtudomány, 1943/4-5. sz. Ism. müveiről: Szombatfalvy György = Társadalomtudomány, 1934/1-2. sz. Pleidell Ambrus = Száz. 1935. 249-250. o. Bónis Éva: Az 1940/41. tanévben - nem tudjuk, mennyi ideig - az Intézet változó belső tagjaként készülő, a pannóniai római házi kerámia anyagát földolgozó doktori értekezéséhez gyűjtött anyagot a bécsi és a Bécs környéki gyűjteményekben. (Külf. 1940/41. 6. o.) Publ.: A császárkori edényművesség termékei Pannoniában. /A terra szigillátákon kívül./ 1. A korai császárkor anyaga - Die kaiserzeitliche Keramik aus Pannonién. /Ausser der Sigillaten./ Die Materialien der frühen Kaiserzeit (Dissertationes Pannonicae II. 20.) (Bp. 1942.) Borsónyi Károly: 1939 március elejétől június végéig az Intézet állandó belső tagjaként "a római szociálpolitikára vonatkozó legújabb német irodalom eredményeit dolgozta tél. A bécsi Egyetemi Könyvtáron és Nationalbibliothekon kívül tőképpen az egyetem archeológiai és epigráfiai szemináriumainak szakkönyvtárait látogatta... A gyűjtött anyagot egy a jövőben teendő római tanulmányút eredményeivel kibővítve, nagyobb terjedelmű munkában szándékozik közrebocsátani, amelynek tárgya a római népjóléti politika alapelveinek és módszereinek kimerítő története lesz." (Külf. 1938/39. 6. o.) Bruckner Győző: 1927 és 1928 második felében egy-egy hónapig az Intézet kültagjaként gyűjtött anyagot "A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben" című műve második kötetéhez - az elsőt 1922-ben, Bp-en adták ki - a XVIII. század második feléből. (E kötet végül is nem jelent meg.) (Jel. 1928. február 24., 1929. április 6.) (Külf. 1928/29. 5. o.) Czeglédy Károly: Két esztendőn keresztül volt a Collegium Hungaricum ösztöndíjasa; hogy ottani tanulmányait kiegészíthesse, az 1941/42. tanévben két hónapi intézeti - változó belső - "tagságot kapott arab nyelvészeti tanulmányokra". (Külf. 1941/42. 8-9. és 6. o.) Publ.: Magna Hungária = Száz. 1943. 277-306. o. A magyarság Dél-Oroszországban + Keleten maradt magyar töredékek + A mohamedán források. In: A magyarság őstörténete (Szerk. Ligeti Lajos) (Bp. 1943.) Csapodi Csaba: Az 1933/34. tanévben - november 1-től június végéig - az Intézet állandó belső tagja. (MOL К 726 - 1934-280 /34/) (CHZS 115. о.) "Főleg II. József magyarországi vámpolitikájával foglalkozott. Felhasználta az államtanács aktáit az állami levéltárban, valamint az udvari kamarai levéltárban a Hungarn Maut és a Hungarn Commerz idevágó anyagát. A tárgy egy részét már fel is dolgozta... az Intézet Évkönyvének IV. kötete számára. A Magyar Szemle májusi számában egy cikket tett közzé «A keresztény rendi állam publicisztikája Ausztriában» címmel. Végül Lukinich Imre egyetemi professzor részére kikereste az udvari kamarai levéltár Hungarn-sorozatának 18 fasciculusából (1701-1703) a II. Rákóczi Ferencre vonatkozó okmányokat." (Külf. 1933/34. 5.О.) Publ.: A vámhatár megszüntetése Magyarország és Erdély közt 1784-ben (== Ék. 4. évf.) Die Entstehung des ungarischen ZoHtarifes von 1784 (= Ék. 6. évf.) A keresztény rendi állam publicisztikája Ausztriában = Magyar Szemle, 1934 május. Az államtanács közgazdasági felfogása II. József korában. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére (Bp. 1937.) Die Wirtschaftspolitik des österreichischen Staatsrates im Zeitalter Josephs II. (Klny. a Mitteilungen des Institutes für Österreichische Geschichtsforschungból.) (Graz - Köln, 1959.) Ism.: Salacz Gábor: A magyar kultúrharc története 1890-1895... = Száz. 1941. 220-221. o. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században = Száz. 1945— 1946. 284-285. o. Császár Edith (Mályuszné): 1931. június 7-től augusztus 16-ig az Intézet változó belső tagja. "A Hoikammerarchivban a hajdúvárosok kialakulására és belső rendezkedésére nézve kutatott adatokat. Az átnézett anyag leginkább a hajdúk nemzetiségéről adott felvilágosítást. A hajdúkapitányok... csaknem kizárólagosan magyar nevűek." (Jel. 1932. január 28.) (Külf 1931/32. 7. o.) Publ.: Színház és közönség a XIX. század derekán (= Ék. 5. évf.) A hajdúság kialakulása és fejlődése (A debreceni Tisza István Tud. Társ. Honismertető Bizottságának kiadványa VII. köt. 28. füz.) (Debrecen, 1932.) Ism. műveiről: Györffy István = Száz. 1933. 224-225. o. Ism.: Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története I-II. Iratok a Nemzeti Színház történetéhez... = Száz. 1942. 218-227. o. 401