AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Knapp Éva: A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára. Tudományos ismertető

rási kísérletek is. Úgynevezett kisnyomtatványok az aboliciós időszakban kerültek először a könyvtárba nagyobb mennyiségben. Elkülönítésük és feldolgozásuk a XIX. század utolsó harmadáig nem szerepelt a könyvtár feladatai között. Első rendezésük 1878-ban indult meg. A kötetbe nem kötött anyagot tartalmi csoportosítás után kezdték katalogizálni. A munkát MÁRKI József és LlTTASY József végezte a nyomtatványok időrendjében. A kisnyomtatványok feltárása azonban a századfordulón abbamaradt. Az 1910-es években újra elkezdődött, de a személyi feltételek hiányában leállt. Ugyanez megismétlődött az 1930-as és az 1970-es évek végén, majd 1993-ban. A kisnyomtatványok különböző rendezett és rendezetlen egységeiben egyaránt értékes források találhatók. A legutóbbi években innen közölték több, eddig ismeretlen XVIII. századi iskoiadráma magyar nyelvű programjának szövegét a Régi Magyar Drámai Emlékek megfelelő köteteiben és az azokat kiegészítő közleményekben. A Ritkaságtárhoz tartozik a Párttörténeti-gyűjtemény. Ebben az 1945 után felállított különgyűjteményben elsősorban a Tanácsköztársaság röpiratai és egyéb hivatalos kiadványai kaptak helyet. Ezenkívül főleg szociáldemokrata kiadványokat soroltak ide. A gyűjteményt Tóth András katalogizálta. A Mikrofilmtárban körülbelül 3000 filmtekercs a Magyarországon fellelhetetlen jelentősebb tudományos müvek egy részét, valamint a könyvtár különleges értékeit dokumentálja és archiválja. A Ritkaságtárhoz több olyan külön gyűjtemény is tartozott, amit időközben megszüntettek. A már említett Remota Politica és Remota Erotica gyűjteményeken kívül ilyen volt például az 1910-es évek elején felállított Shakespeare-könyvtár. Ez Shakespeare müvein kívül tartalmazta a rá vonatkozó fontosabb szakirodalmat is. A gyűjteményt és katalógusát CZEKE Marianne állította össze, a katalógus az 1920-as években jelent meg nyomtatásban. Az 1930-as években a külön gyűjteményt beolvasztották a raktári állományba. Összegzés A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára több szakterületet átfogó, gazdag történeti állománya révén létrejötte óta a magyar és az európai művelődéstörténet egyik fontos tanulmányi és kutatóhelye. Az európai kulturális örökség részét alkotó gyűjtemény dokumentálja egy kulturális régió történetét, s terjedelmes kézirat és régi nyomtatvány állományát a nemzetközi kutatás sem nélkülözheti. Az itt őrzött forrásanyag a későközépkori és kor újkori történeti, egyháztörténeti, egyetem- és művelődéstörténeti kutatásokat segíti elsősorban. A Kézirat- és Ritkaságtár más kézirat- és könyvgyűjteményekhez hasonlóan nemcsak jelentős mennyiségű tudás- és ismeretanyagot halmozott fel és őriz, hanem a kulturális emlékezet megtestesítőjeként szerepet játszik a mindenkori társadalom történetiségének tuda36