AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Szögi László: Új utakon nyugat felé ... Hagyományok és változások az újkori magyar egyetemjárásban (1789–1919)

sőoktatás-politika nagy hatást gyakorolt a hazai szakemberekre, különösen századunk elején, amikor szóba került Magyarországon is a második és harmadik műegyetem alapításának kérdése. Az agrártudományok területén Magyarország adottságainál fogva előnyösebb helyzetben volt egyes német tartományoknál és az agrárszakemberek képzése is hamarabb indult meg hazánkban. Mégis valamennyi német intézménybe eljutottak magyar hallgatók is, némelyikbe már egészen korán. A legelső és egyben magyar szempontból legfontosabb tanintézet 1818-ban tehát Magyaróvárral egy időben - alakult a Stuttgart melletti Hohenheimben.

40 Az intézet már 1847-ben mezőgazdasági akadémia rangjára emelkedett és 1904-ben "Landwirtschaftliche Hochschule"elnevezést kapott. A Bonn melletti Poppelsdorfban 1847-ben alakult hasonló iskola, amely 1861-ben akadémiai rangot kapott és már korszakunk végén, 1920-ban főiskolai karként egyesült a Bonni Egyetemmel. Magyar szempontból sem volt jelentéktelen az 1881-ben alakult Berlini Mezőgazdasági Főiskola. Az erdészeti oktatás nagyjából szintén a hazaival együtt fejlődött ki Németországban. A Drezda mellett Tharandt Erdészeti Akadémiáján (1811) mezőgazdaságtant is tanítottak és itt is több külföldi hallgató tanult. Bajorország nyugati szélén Aschaffenburg-ban 1819-ben, Berlinben egy évvel később alakult erdészeti tanintézet. Az előbbi a század végén (1899) főiskolává alakult, de 1910-ben a Müncheni Egyetembe olvasztották be. A berlini erdészeti akadémia csak 1921-ben kapott főiskolai rangot. A mezőgazdasághoz ugyancsak kapcsolódó állatorvosképzésnek is voltak jelentős német központjai. Közülük is kiemelkedik az 1778-ban Hannoverben létrehozott "Tierarzneischule", amely máig is önálló és Európa egyik híres tudományos központja a maga tudományterületén. Az intézmény 1887-ben kapta meg a főiskolai rangot. Hasonló, de kevésbé híres állatorvosképzők voltak még Drezda (1780), Berlin (1807) és München (1810) városaiban. E három intézmény 80-as évek végén kapott főiskolai elnevezést, de később egyetemi fakultásokká váltak.

41 A felsőfokú szakoktatás intézményhálózatán belül legkésőbb alakultak meg az állami gazdasági és kereskedelmi főiskolák. Természetesen a kereskedelmi képzésnek Németországban is óriási hagyományai voltak. E kezdeményezések azonban a korai időszakban magánszemélyektől, vagy városi kereskedő közösségektől indultak el, mint pl. 1745-ben 39 Vö. ZELOVICH Kornél: A kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Bp., 1922. 40 Universität Hohenheim-Landwirtschaftliche Hochschule 1818-1968. Hrsg: Günther Franz. hn. 1968. 41 A müncheni állatorvosi főiskola 1914-ben a helyi, a drezdai viszont 1923-ban a Lipcsei Egyetembe olvadt bele. A berlini főiskola csak 1934-ben vált az egyetem részévé. 343