AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

III. Irodalomtörténet - Bakos József: A soproni evangélikus líceum diáklapja a „Nyugati Őrszem” (1938–1943)

A lap állandó rovatai A lap állandó rovatainak nagy része a népi irodalom ápolását szolgálja. Néprajz című rovata, egy-két számot kivéve, mindenütt szerepel. Egyes vidékek jellegzetességeivel, népi hagyományaival, szokásaival ismerteti meg az olvasót dióhéjban. Könyvismertetést is szinte minden számban találunk, amely kevés kivétellel népi írók műveire hívja fel a figyelmet. Tavaszi rügyek (elbeszélések, versek) című szépirodalmi sorozata ritkábban, és főleg a kezdeti számokban található meg. Itt olyan írókkal, költőkkel ismerkedhetünk meg, akik főleg paraszti származású tehetségek voltak, de híres, kiforrott írókká nem váltak. Többnyire a diákság köréből kikerülő szerzők, akik irodalmi téren előbb-utóbb elakadtak e kezdeti próbálkozások után, lemorzsolódtak, vagy eltűntek a háborúban, de vannak köztük olyanok is, akik később komolyabb irodalmi pályát futottak be: KÓNYA Lajos, BAKÓ József, KÁLDY Zoltán stb. Angol nyelvű rovata, (English Section) csak kis számot élt meg. Az Őrtorony minden számban megtalálható. KÓNYA Lajos fejlécrajzán a templomba vonul a falu népe. A dombtetőn álló templom mögül a napkorong fénye sugárzik szét a tájra. Az Őrtorony az egyik legérdekesebb állandó rovata a lapnak. Mindenről hírt ad, ami az „Őrszem" figyelmét felkelti. Általában az akkor aktuális politikai eseményekről, vitákról számol be, véleményeket közöl, gyakran közvetlenül felszólító jelleggel politizál. Kezdetben a Felvidék és Erdély visszacsatolását szorgalmazó cikkeket is közöl, ezekből azonban nem csak a korszak uralkodó politikai ideológiájára oly jellemző revizionizmus gondolata érződik ki. Az országos propaganda hangzatos frázisai mellett felfedezhetjük az igényt az elszakadt magyarsággal való szellemi közösség ápolása iránt. A magyarság együvé tartozásának hirdetése a német nagyhatalmi befolyás - mely Sopron helyi politikai színterén különösen korán és erőteljesen jelentkezett

16 - ellensúlyozása érdekében is szükséges és pozitív megnyilatkozásként értelmezendő. A fent felsoroltakon kívül még több állandó rovat is indult, ezek azonban nem voltak hosszú életűek: Zene, Levél Bácskából..., Sport, A Líceum nagyobb családja, Elszakított magyar városok, Az elszakított magyarságért, Szerkesztői üzenetek, Soproni nyelvőr (Nyelvvédelem), Nézz körül hazánkban!, Cserkészet, Hírek - iskolai, helyi közéleti események, Sport híradó, Film, Kirándulások. A lap írói gárdája igen nagy. A cikkek szerzői között gyakran találunk olyan szerzőket, akik később híressé, elismertté váltak. A Nyugati Őrszemben cikkező ismertebb személyiségek: Vargha Domonkos, Káldy Zoltán, Major Jenő, Zsirai Miklós, Unger Mátyás, Csatkai Endre, Győrffy Sándor, Iliás Ferenc, Kónya Lajos. HlLLER István: Sopron és környékének munkásmozgalma a Hitler- és Volksbundellenes küzdelmek időszakában (J939-1945). Sopron, 1983. 104-111. p. 199