AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

II. Művelődéstörténet - Knapp Éva: A barokk kori nyomtatott mirákulumos könyvek jellemzői

rozni. 13 nyomda csak l-l munka kinyomtatására vállalkozott. Ezek között jórészt olyan magánnyomdákkal találkozunk, amelyek tevékenységük kisebbnagyobb részét népszerű vallásos nyomtatványok, ponyvairodalmi termékek előállítására fordították (a pesti Füskuti LANDERER Mihály, a pozsonyi LANDERER János Mihály, a váci Máramarosi GOTTLIEB Antal, a szegedi TRAUB, a soproni RENNAUER János Fülöp, a pozsonyi ROYER János Pál, a jászberényi KOVÁCS és a budai BAGÓ Márton).

145 A máriavölgyi pálos kegyhely egyik mirákulumos könyvével szereplő pécsi ENGEL János nyomda vállalkozását azzal magyarázhatjuk, hogy a nyomda kiadványai között egyébként is jelentős helyet foglalnak el a pálos renddel kapcsolatos munkák.

146 A pesti Petrózai TRATTNER János Tamás máriaradnai kiadványa feltehetően azzal hozható összefüggésbe, hogy a családnak a múltban jelentős temesvári kapcsolatai voltak.

147 A 2-2 kiadvánnyal szereplő három nyomda a kassai LANDERER, az aradi MlCHÓK Antal és a szegedi GRÜNN Orbán (illetve örökösei). Három mirákulumos könyvet adott ki a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdája és a nagyszombati WÄCHTER Bódog könyvárus, négyet a budai LANDERER (Landerer Ferenc Lipót illetve özvegye). Egyedül áll a nagyszombati jezsuita akadémia nyomdája, amely 1703-1751 között összesen 6 mirákulumos könyvet jelentetett meg. Mindezek az adatok arra utalnak, hogy egyrészt míg a külföldi nyomdák között elsősorban magánnyomdákat találunk, a magyarországi nyomdák közül több mirákulumos könyv kiadására főként azok a nyomdák vállalkoztak, amelyek mögött egyházi, rendi támogatás állt. Másrészt a magánnyomdák közül csupán azok jelentettek meg több ilyen kiadványt, amelyek más forrásokból is jelentős anyagi bázissal rendelkeztek. Az egyházi és magánnyomdáknak ez az aránya végül következtetni enged arra, hogy ezeknek a könyveknek a megjelentetése a várható érdeklődés kiszámíthatatlansága miatt kockázatot jelentett, s ezért velük szemben a magánnyomdák illetve kiadók az egész időszakon át bizonyos óvatosságot tanúsítottak. e) Kiadások, kiadásváltozatok A nyomtatványok keletkezési körülményeinek vizsgálatához tartozik az önálló kiadványok, kiadások illetve kiadásváltozatok számarányának megállapítása. Az 51 nyomtatványból 33-at tekinthetünk önálló kiadványnak, az azonos tartalommal, esetleg más nyelven, későbbi időpontban megjelent további kiadások száma 13, a részben más tartalmú, de 50%-nál nem több eltérést tartalmazó kiadásváltozatok száma 5. Az önálló kiadványoknak ez a csaknem kétharmados többsége arra enged következtetni, hogy a 145 TÜSKÉS Gábor - KNAPP Éva: Fejezet a XVIII. századi ponyvairodalom történetéből. 1983. Kézirat. 18-20., 1. sz. térkép, II. sz. Függelék, IV. sz. melléklet 146 Magyarország bibliographiája 1712-1860. im. 1972. VI. kötet 329-334. p. 147 Magyarország bibliographiája 1712-1860. im. 1972. VI. kötet 477. p. A további 3 egy-egy mirákulumkiadványt megjelentető nyomdát Id. a 3. mellékletben. 146