AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Torbágyi Tiborné: Szombathi János: Magyar Athenas Toldalékja

„Stöckelius Lénárt lev. 248. Azt irja felőle Bód Péter, hogy megholt 1560ban hatvan napokkal azután, hogy Luther e világból ki múlt Islébiában. — Mit akar ezzel mondani, épen nem értem: mert hiszen Luther Márton megholt 1546dik esztendőben. Ugy tartom ezért, hogy Melankton Philipet akarta irni ... ." Bodnak a Luther halálára való hivatkozása téves, hiszen ő valóban 1546. február 18-án halt meg, valószínűleg Bod is az 1560. április 19-én meghalt Melanchthonra gondolt. Még itt, a Toldalék első változatában olvashatjuk a Szathmári Paksi Mihályra és Szathmári Ötvös Istvánra vonatkozó biográfiai jegyzeteket, majd Szepsi Korocz Györgyről és Técsi István váradi prédikátorról ír rövid néhány sorban, Thoraconymus Mátyás névváltoztatását is megemlíti futólag, majd a puritanizmus magyarországi nagy képviselőjéről, Tolnai Dali Jánosról emlékezik meg hosszabban. Mivel a jegyzet lényegileg megegyezik a volt pataki tanárok életrajzát feldolgozó Biographia professorum című

19 Szombathi-munka részletes Tolnai Dali János életút-ismertetésével, szükségtelen itt idéznünk. Érdemes viszont a Bod Péternél egészen hiányos adatokkal szereplő Tolnai Istvánra vonatkozó feljegyzést megemlítenünk: „Tolnai István. Lev. 296. Édes Attya volt ugyan Tolnai István a Veszprémi Tractusnak Esperestje. Tanult S.Patakon, azután lett Bodrogkereszturi oskola Mester, onnan ment Akadémiákba. Viszsza jővén a' Hazába lett Tarczali Káplán; azután 1623dik esztendőben Pataki Professor, melly hivatalt három esztendeig nagy haszonnal folytatott, és az elpusztult oskolát újra hellyre állította. Le tévén ezen hivatalt, 1626dik esztendőben lett Rákóczi György urnák udvari Papja, 's nem sokára a'Zempléni Tractusnak Nótáriusa. Minekutána pedig Rákóczi György Erdélyi fejedelemségre vitetett, lett a' S.Pataki Ekklésiában első Pap 1632ben, melly hivatalában meg is hólt 1642dik esztendőben Áprilisnak lOdik napján. Sokat ellenkezett Pap korában Tolnai Jánossal a' Professorral: mert a' két Tolnai egymást éppen nem szenyvedhette. Magyarra fordította a' Vitebergai Akadémiának 'sa't. [RMK. I. 617.] Tolnai F. Istvánnál a Abxvoc, AoyiJfog etc. Franek. 1659. [RMK. III. 2057] művét írja be pótlólag a Bodnál szereplő két munka mellé, Tolnai Fabriczius Tamásról rövid életrajzi kiegészítést olvashatunk, majd Tolnai Ferenc következik: „Tolnai Ferencz külső országon laktában adott ki egy munkát, illy titulus alatt; Hungária, cuius Antiquitates et Statum Praeside Paulo Hachenberg proposuit Franciscus Tolnay de Geollye, Nob. Hungarus. Heidelberg, 1675. 4°. [RMK. III. 2702.] A munka nálam megvan; de az iró felől többet nem tudok." A Toldalék első változatában még egy említésre méltó feljegyzés szerepel, az idősebb Csécsi Jánosé, aki a Tsétsi névforma miatt került a felsorolás végére: „Tsétsi János: a' leg öregebb. Lev. 311. Született 1650dik esztendőben Szakály nevű helységben Abauj megyében. Tanult S.Patakon és Fejérváron az ott bujdosó Pataki Kollégiumban. 1682dik esztendőben ment Ultrajectomba, a'hol Witsius, Mastricht és egyéb hires Tanítók alatt magát szorgalmatosan viselte, ott létében, 1684dik esztendőben Kapo'si Sámuellel együtt sokat dolgozott a' Tótfalusi Kis Miklós által ki nyomtatott Magyar Biblia körül. Viszsza jővén a Hazába 1686dik esztendőben lett a' Pataki Kollégiumnak a Professora, és annak kül. kül. bujdosásaiban 's egyéb bajaiban 23 esztendők alatt hűséges Attya volt. Meg hólt 1708 dik esztendőben Májusnak 14dik napján, életének 58dik esztendejében. Tanult 19 Szombathi János: História brevis ill. Collegii S. Patakiensis. Pars secunda. Sárospatak. K.sz. 38. (Id. előbb) Külön jegyzete Tolnai Dali Jánosról: kéziratban szintén Sárospatakon, k.sz. K. 373. sz. könyv végén. 248