AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Torbágyi Tiborné: Szombathi János: Magyar Athenas Toldalékja

Bod Péter Athenasánák 230. oldalához kapcsolódik Szombathi következő kiegészítése : „Rádéczius Bálint: Lev. 230. Irt a házasságról is egy munkát illyen titulus alatt: De Matrimonio tractatus, Authore Valentino Radecio. Claudiopoli, Typis Heltanis. Excudebat Joannes R.Makai. 1621. 4°. [RMK. II. 417.] Meg vagyon nálunk." Salánki Györgyről írott kiegészítő életrajzi adatok után Bodnak egy újabb tévedését javítja Szombathi: kimutatja a két XVII. századi hitvitázó ellenfélre vonatkozó Bod-feljegyzés ellentmondásos voltát, ugyanis Bod összetéveszti a jezsuita Sámbár Mátyás barokk stílust lealacsonyító vátozatban írt durva vitairatát a vele hasonló stílusban, bár talán színvonalasabb művel polemizáló Vásárhelyi Matkó István munkájával. Bod Magyar Athenasáhsin a Bányász Csákányt egyként tulajdonítja Vásárhelyi Matkónak és Sámbár Mátyásnak is. Sámbárról ezt olvashatjuk: „Forognak előmost-is holmi apróság könyvetskék az ő neve alatt; a'mellyből akárki-is igen kevés épületet vehet, hanem-ha mást vagdaló, motskoló formulátskákat tanul, s a' minémüek: Három idvességes kérdés. Fövenyen épült Ház. Bányász Tsákány."

16 Vásárhelyi Matkóról ezt írja: „Könyvei fordulnak elő illyen nevezetekkel: ... 2. X ut Tök Könyvnek el tépése, avagy Bányász Tsákány; mellyel ... Sámbár Mátyás nevű tudatlan sár gyúró meg tsákányoztatik K. Vásárhellyi Matkó István Zilahi Pap által, a'ki Bányásznak neveztetett volt Sámbártól."

17 [RMK. I. 1072.] A Toldalék így javítja ki ezt a tévedést: „Sámbár Mátyás: 1666dik s következő esztendőkben lakott Patakon és Pósaházi János Professorral szüntelen disputált. írása többek közt: Matkó hazugságainak megtorkolása és Pósaházi motskainak megtapodása. Cass 1687. 8r. [RMK. I. 1056.] Ott lev 235. lin. 2. [t. i. Bodnál] NB. A Bányász Tsákány nem a' Sámbár munkája, sőt ellene Íratott Vásárhelyi Matkó István által, a' mint Bod Péter Ur is feljegyzi pag. 323." A Toldalékok első változatának második része kidolgozatlanabb, szűkszavúbb az egy-egy szerzőre vonatkozó jegyzetanyag is. Sárkány Dávid életrajzi adatainál például csak saját korábbi feljegyzését javítja Szombathi (... megholt 1762dik esztendőben Septembernek 18dik napján. (A' minap irtam 1763dik esztendőt, mások után, de azólta kezembe akadt bizonyos Miskolczi levél, mellyben halála a' Kollégiumnak hírül adatott. Abból bizonyosodhatok halála felől)). Siderius Jánosról és Skalik Pálról csak rövid életrajzi kiegészítéseket találunk, Somosí Petkónak az Igazi és tökéletes boldogságra vezető ut c. munkájához [RMK. I. 913.] pedig némi tartalmi ismertetést fűz. 4 A Stöckel Lénárttal .kapcsolatos feljegyzése sem közöl ugyan semmi újat Bod anyagához viszonyítva, mégis érdemes megemlítenünk, pusztán azért, mert szépen illusztrálja Szombathi pontosságát, megbízhatóságát, minden kis, sokszor elhanyagolhatónak látszó megjegyzésre is kiterjedő figyelmét. Stöckelről Bod ezt írja: „... hivatott 1538dik esztendőben a' Bartfai Oskola igazgatására és tanítására, a' mellyben serényen szolgált 1560-dik esztendeig mellyben hetedik napján Sz.Iván Havának megholt, hatvan napokkal az után, hogy Luther e' Világból ki múlt Islébiában."

18 A Toldalékban ezt olvashatjuk: 16 Bod Péter: Lm. 235. I. 17 Bod Péter: i. m. 323.1. 18 Bod Péter: 1. m. 248. 1. 247