AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Torbágyi Tiborné: Szombathi János: Magyar Athenas Toldalékja

Érsekségnek administratis 1583dik esztendőben. Vagyon irva részt közt Magyarul, részt közt Deákul. Igen sokat lehet ebbül tanulni ollyat, a'mit másutt fel nem találna az ember, kivált az akkori időbeli tzeremóniák, innepek tartása, módja felől, a' mint akkor Magyar országban a' Catholica Ekklésia szokása volt. Sőt még az irás és beszéd formájára nézve is. — Meg van nálam ez a ritka könyv. 2. Liturgia Sacrae Coenae. S.Patak. 1658. 8r. Készitették azt Veréczi Ferencz, Medgyesi Pál és Portsaimi János prédikátorok és Tolnai János Pataki Professor, a' mint a' Zempléni Matriculából kinyomozhattam. [RMK. I. 933.] ... ." Nógrádi Mátyásról rövid életrajzot közöl, és egy művét jegyzi fel pótlásként: „Nógrádi Mátyás: Tanult a' S.Pataki Kollegiomban a' hol seniorságot is viselt 1642dik esztendőben. Azután lett Tállyai oskola Mester. Onnan ment a Lejdai Akadémiába. Akadémiákból pedig viszsza jőve Pataki Professor 1647dik esztendőben. Ezen hivatalt mintegy két esztendeig viselvén, lett Debreczeni, azután pedig N. Bajomi pap, és a' Tiszán tul lévő Ekklesiáknak Püspökjök. Megholt 1680dik esztendőben, hetven esztendős korában, lin. 30. [t. i. Bod Athenasának 201. oldalán] 3szor adott ki a' Római levélre egy Magyarázatot illyen titulussal: Epistolae ad Romanos scriptae. Brevis explicatio. Huic accessit Explicatio Orationis Dominicae Quaestionalis. Debreczinl, 1651. 8°. Vagyon ajánlva Bornemiszsza Istvánnak." [RMK. II. 746.] Nógrádi Mátyást Otrokocsi Fóris Ferenc követi egy rövid helyesbítő bejegyzéssel („Tanulta' S.Pataki Kollégiumban 1667 előtt. Azután lett Szathmári oskola Mester, Akadémiákból pedig viszsza jövén R.Szétsi Pap 'sa't. Megholt 1718dik esztendőben :nem 1717ben mint Bod Péter Ur irja: ".). Az ellenreformáció kiváló képességű vezéralakjának, Pázmány Péternek talán minden művét ismerte Szombathi, mint kiváló stilisztát nagyra értékelte. Itt a Bod Péternél felsorolt nyolc Pázmány-műhöz feljegyez még kettőt. A néhány soros megjegyzés újabb bizonyítéka annak, hogy alapos kutató módszerrel dolgozott, minden elérhető, igénybevehető könyvet, régi kéziratot áttanulmányozott, így bukkant sokszor eddig ismeretlen adatokra: „Pázmány Péter: lev. 219. Az itt elöl számlált munkáin kivül vágynak ezen munkái is: 1. A Sz. írásról és az Anyaszentegyházról. Két rövid könyvetskék. Nyomt. Béts 1626. 4°. [RMK. I. 552.] Vagyon ajánlva Böcsületes Bihar Vármegyének. 2. Az mostani új tudományok hamisságárul. 4°. Ezt én a' Rákóczi Sigmond könyveinek Registromából tudom." [A mostan támadt tudományok hamissága. Grätz, 1605. RMK. I. 398.] A patakiak által iskolaalapítóként tisztelt Perényi Péter életrajzát írja meg aztán Szombathi, ezt követi Péczeli Imre rövid biográfiája, majd Pósaházi Jánosnak, a.

XVII. századi filozófusnak Descartes tanait cáfoló munkáját jegyzi fel a Bod Péter által említett munkák mellé: „Pósaházi János. Lev. 228. A' könyvei közzül ki vagyon még ez hagyva: Ars Catholica, vulgo metaphysica. Patakini 1662. 12°. [RMK. II. 999.] ugyan ott lin. 19. Édes Attya volt Pósaházi Mihály <:nem pedig Pál:) Pataki Pap. Bizonyos ez Patak város Protocollomából és a' Zempléni Tractus Matriculájából. De Mihálynak nevezi Lampe is Hist. Eccl. Hungáriáéban pag. 597. NB. Legbizonyosabb az inauguralis dissertatiojából, mellyet irt De Legibus etc. Ultraj. 1655. 4° 's dedicálja a' többek közt az Attyának, Pósaházi Mihálynak." Szombathi kiegészítése és javítása helytálló, s a következő, Rádai Pálra vonatkozó egyetlen soros bejegyzése is pontos: „Rádai Pál: lev. 229. Megholt 1733dik esztendőben Május havának 20dik napján. 246