AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)
Egyéb tanulmányok - Pelle József: A Tanácsköztársaság közoktatásügyi intézkedéseinek tanulságai
A korszerűség követelményének csak akkor felelhet meg a közoktatás, ha a problémák megoldásában együtt dolgozik az irányító szerv a pedagógiai tudományos intézetekkel, a Tudományos Akadémia megfelelő szerveivel, amelyek rendszeresen foglalkoznak az oktatás átszervezésével az élet, a gyakorlat követelményei alapján. A legfontosabb feladat az ismeretek állandó rendszerezése és az oktatási rendszer új tanterveinek az állandó és folyamatos tökéletesítése. El kell érni, hogy az oktatás eredményeként önállóan gondolkodó nemzedékek nevelődjenek. A Tanácsköztársaság idején a közoktatásügy vezetői helyesen nagy súlyt helyeztek az ifjúság internacionalista szellemű nevelésére. Ez a soviniszta szellemű nevelés után szinte üdítően hatott az egyébként is soknemzetiségű országban. Akkor még nem értették meg, ahogyan Fogarasi Béla írja: „hogy a proletárinternacionalizmus és az igazi haladó szellemű, demokratikus patriotizmus egymásra utalnak, egymást kiegészítik, egységet alkotnak. 39 Minden tekintetben nemes célkitűzés volt a közösségi nevelés, a közösségi embertípus kialakításának a szándéka. Az erkölcsi nevelés kérdései jelentős helyet foglalnak el a reformintézkedésekben. Helyesen látták, hogy az erkölcsöt nem oktatni kell, hanem „ennek minden tárgyon végigvonuló princípiumnak kell lennie." 40 Az erkölcsi nevelés jelentős tartalmát a közösségi nevelés alkotta volna, nagy súlyt helyeztek volna benne a munkaerkölcsre. Az erkölcsi nevelés célja a szocializmus ügyét híven szolgáló embertípus kialakítása. Az erkölcsi nevelés ezzel valóban, reális és életszerű problémákkal telítődött volna meg. A társadalmi ember, a társadalom és az egyén érdekeit helyesen látó és értelmező ember nevelése ma is legfontosabb feladata iskolai nevelésünknek. A nevelés nagy és bonyolult feladatába a Tanácsköztársaság igyekezett a legszélesebb erőket bevonni. Következetes célkitűzés volt a családi és iskolai nevelés egységének a megteremtése. Olyan intézkedéseket hoztak, amelyeknek a célja volt az iskola és a család közelebb hozása egymáshoz. Jól látták, hogy a sikeresebb és eredményesebb nevelés és oktatás csak úgy érhető el, ha a családi nevelés harmonizál az iskolai neveléssel. Végeredményben egy következetesen szocialista oktatási rendszer körvonalait látjuk magunk előtt. Az intézkedések ebben az irányban harmonikus, egységes egészet alkotnak. Megvalósításuk lehetővé tette volna egy magaskultúrájú nemzedék nevelését és azt, hogy az oktatás és a nevelés a legnagyobb mértékben szolgálta volna a társadalmi szükségleteket. Az egész reform sarkpontja volt az iskolának az élettel, mégpedig a szocialista élettel való összekapcsolása. A Tanácsköztársaságnak rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, a háború utáni gazdasági kimerültség, a nyomor enyhítésével, a háborús károk és sebek gyógyításával stb. „De minden nehézség között és minden fogyatékossága ellenére: a forradalom egész ideje alatt nap-nap megszakítatlanul folyt a kulturális munka, folyt a harc egy új kultúráért, igazi magyar kultúráért, amelynek semmi köze a kiváltságosok, a tehetségtelen törtetők és tudatlanok reakciós kultúrájához, amely egyes-egyedül a dolgozók szabad, haladó szellemű, demokratikus kultúrája." 41 39 Fogarasi Béla: A Tanácsköztársaság kultúrpolitikája. = Társadalmi Szemle. 1949. 3—4. sz. 213. 1. 40 Vörös Újság. 1919. május 14. sz. 41 Fogarasi Béla: A Tanácsköztársaság kultúrpolitikája. = Társadalmi Szemle. 1949. 3—4. sz. 213.1. 237