AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Torbágyi Tiborné: Szombathi János: Magyar Athenas Toldalékja

3. De cultu imaginum. Az idvösségre intő képek tiszteletéről. Nagy—Szombat 1589." [RMK. I. 230.] Károlyi bibliafordításának híres nyomdásza is bekerült Szombathi Athenasába. Bod Péternél Manskovit sem szerepel, annak ellenére, hogy magyarul jelent meg munkája, bár ez nem eredeti mű, hanem fordítás: „Manskovit Bálint volt visolyi hires Tipográfus, a' kit oda Németországból Rákóczi Sigmond és Bátori István urak hozattak a' Károlyi Gáspár által fordíttatott Bibliának kinyomtatása végett, a' melly munkát ditséretesen véghez is vitt 1589 és 1590dik esztendőkben. De ámbár született Magyar nem volt, mindazonáltal a' Magyar nyelvet meglehetősen értette: sőt a' mi nagyobb, adott is ki egy magától fordíttatott Magyar könyvet illyen titulus alatt: Index Biblicus, az az Az egész Szent irás könyveinec Rentsere vezérlő mutató és inditó laistroma's a' t. Visolban Németből Magyarra fordíttatott és nyomtattatott Manskovit Bálint által, 1593. 8r. [RMK. I. 275.] . Vagyon ajánlva az Nagyságos Rákóczi Sigmondnak, Thorna Vármegye Fő Ispánnyának. Meg van nálam a' könyv." A protestáns egyházi irodalom egyik legkiemelkedőbb, legcsodálatosabb egyénisége volt Szenczí Molnár Albert. Tudjuk, milyen sok területre terjedt ki munkássága •— és Szombathi Szenczi Molnár sokoldalú munkásságának kiváló ismerője volt. Introductio brevis in notitiam librorum et auctorum melioris notae et selectis históriáé litterariae capitibus depromta et usíbus juventutis scholasticae accomodata című munkájának Lingua Hungarica

15 fejezetében nyelvészeti munkásságáról közölt érdekes megfigyeléseket, de máshol is idézi, utal rá, külön jegyzete is van Szenczi Molnárról. A tárgyalt kéziratunkban olvasható rövid feljegyzésben Benkő Józsefet javítja, valamint Bod Péter adatait egészíti ki: „Molnár Albert: a Bód Péter által elöl számlált munkákon kivül ki adta a' Beketsi Reform. Templom fel szenteltetése alkalmatosságával elmondott prédikátziókat, és a' fel szentelés tzerimoniáit szépen leirta. A' könyvnek a' melly már most ritka, titulussá ez: Consecratio templi.noví, az az Az újonnan fel éppitetett Bekecsi Templomnak Dedikálása és meg-szenteltetésekor ... 1625 Esztendő első napján tétetett praedikatiok. Nyomt. Cassán Schultz Dániel által 1625. észt. [RMK. I. 546.] Hozzá van adva a' kassai templom f. szentelése is illyen titulussal: Dedicatio Regii Sacelli Cassoviensis per. Rev. et Clar. virum Di. Petrum Alvinci etc. [RMK. I. 547.] NB. Ezen titulust azért irtam le egészben, mert Benkő József 346. p. azt is a' Molnár Albert munkájának gondolja lenni, mivel az első levele a' könyvének ki volt szakadva. A' nálam lévő könyv egész." Nagyari Benedek híres váradi prédikátorra vonatkozó néhány sora után a Nevetlen könyvek címszó alatt olyan feljegyzéseket találunk, melyek olvasásakor méltán soroljuk érdemei közé a tudós ember pártatlanságát: a protestáns Szombathi tárgyilagosan, elismeréssel ír a XVI. századi katolikus egyházi prózairodalom nagy alakjáról, Telegdi Miklósról, illetve az általa kiadott műről: „Nevetlen könyvek: 1. Agendarius, liber continens ritus et caeremonias, quibus in administrandis Sacramentis, benedictionibus et aliis quibusdam Ecclesiasticis functionibus, parochi et alii curati, in Dioecesi et provincia Strigoniensi utuntur. Quibus additae sunt, lingua vernacula, piae et catholicae aliquot exhortationes, ad eos, ... [RMK. I. 204.] Ki adta ezt először Telegdi Miklós akkori Pétsi püspök és az Esztergomi 15 Tiszáninneni Egyházkerület Nagykönyvtára, Sárospatak. K. sz. 51. és K. sz. 52. 245