AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése

Könyvtárba került 60 . Az 1945-ben elhunyt Magyary Zoltán professzor ajándékaként került a kézirattárba a Táj- és Népkutató Központ ama „hírhedt" szociográfiai kiállí­tásának illusztrációs albuma (C 9.), mely kiállítás összeállítását 1938-ban a tudós Teleki Pál kezdeményezte s melyet nem sokkal a megnyitás után a politikus Teleki Pál záratott be. VÁSÁRLÁSOK Míg az ajándékok a magyar tudományos élet képviselőinek az Egyetemi Könyv­tárral, mint az ország legrégibb és legjelentősebb tudományos közgyűjteményével kapcsolatos állásfoglalását — bízvást mondhatjuk, tiszteletadását — mutatják, addig a vásárlások a könyvtár állományfejlesztésének tudománypolitikai irányvonalát jel­zik. Műfaji vonatkozásban elsősorban arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy a könyv­tár 1945 után vásárolt első ízben kódexeket. 1950-ben a Stemmer-féle könyvkeres­kedéstől vette meg a könyvtár a feltrei nótáriusok 1425-ben írt szabálykönyvét (Cod. lat. 116.); ezt követte 1952-ben négy (Cod. lat. 125—128.), 1953-ban, 1957-ben és 1958-ban egy-egy (Cod. lat. 132., Cod. germ. 5. és Cod. lat. 137.), 1959-ben három (Cod. lat. 129., 130., 136.), 1964-ben és 1967-ben egy-egy (Cod. lat. 133. és 134.) első­sorban tudománytörténeti szempontból érdekes kódex megvétele. Idetartozik még három XV. századi breviárium- és antífonale-töredék is 61 . Az egyéb kéziratok vásárlása terén — még évszázados távlatból is — felismerhe­tőek a sokszor talán ösztönös, de hagyományokban gyökerező beszerzési politikai jegyei. A légiforrásgyűjtő hagyományokat követő vonalba tartozott Pray György könyv­tárának 1784-ben a kormányzati szervek részéről történt megvásárlása, évdíj formá­jában 62 . E könyvtárral — függetlenül a már említett nagy collectio köteteitől — kéz­iratok is kerültek a könyvtárba: részben nyomtatásban is megjelent műveinek cenzori záradékkal ellátott kéziratai, részben értékes levelestára: az Epistolae eruditorum három kötete (G 116.), Cornides Dániel (G 117.) és Viczay Mihály (G 154.) Prayhoz intézett levelei, kétkötetes egyháztörténeti másolatgyűjteménye (Ab 68.) és egy külön­leges kiállítású, selyempapírra litografált Informatio pro veritate с hitvédelmi irat (Ab 77.), mely a Kínában működő jezsuita misszió elleni rágalmakat cáfolja. Az egyedi vásárolt történeti források közt külön kell megemlékeznünk Gerhard van Swieten Protocollum censoris c. kötetéről (J 81.), melybe a neki cenzúrázásra átadott művekről alkotott véleményét Ramsay-rendszerű gyorsírással jegyezte fel. 63 Tulajdonosként Isaak Sámuel nevét viseli az az 1920-ban vásárolt Quodlibetorum Thomus VI tus с kötet (H 122.), mely közel ötven, többségben magyar nyelvű költe­ményt tartalmaz; köztük számos az 1790—91-es évek politikai hangulatát tükrözi. A legújabb ilyen beszerzések között említhetjük a bártfai Szabó-család történetére vonatkozó iratokat (G 613., H 269.) és Perczel Mór 1851—1852-ben írt naplóját (G 615.). 60 Kolinouks: E 29—30., G 86—99., — Molnár: F 41., Zichy—Serényi: A 85., В 108—109., G 19., H 2., 57. — Nagy K.: E 20., Reich: G 329., — Emmer: G 518. 61 Sorrendben Cod. lat. 125—128. (Dolnay Tamás), 132. (Bánki Miklós), 129—130.(Pastinszky Miklós), 133. (Fekecs Gábor), 134. (Szabó László). — Részletes ismertetésüket adja az Egyetemi Könyvtár 13. jegyzetben id. katalógusa. — A 291., 273., 289. 62 Erre Tóth A.: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773—1790). „Az EK Évkönyvei" III. Bp. 1966. 133 p. A megvásárolt könyvtár katalógusa: J 36. 83 A kötetet a könyvtár 1912-ben Kun Domokos könyvkereskedőtől vásárolta. A feljegyzések II. kötete a bécsi Nationatbibliothekban található; mikrofilmfelvétele az EK mikrofilmtárában Mf. Me, 18 jelzet alatt. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom