AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)
Egyéb tanulmányok - Torbágyi Tiborné: Szombathi János: Magyar Athenas Toldalékja
pénzen vagy ajándékban, megvásárolják; s az a nagy kincs, a mit e részben Patak bir, az ő teremtménye." — írja a régi magyar könyvek gyűjtőjéről Kazinczy. 4 Pontos feljegyzéseket vezetett a beszerzésekről, s könyvállományán belül külön tartott számon egy Bibliotheca Hungaricat, mely már az 1788-as katalógus szerint is ritka értékű darabokkal dicsekedhetett. A Sárospataki Nagykönyvtár számos Szombathitól származó kéziratot őriz, ezek számához viszonyítva nyomtatásban megjelent munkája kevés. Életének, egyéniségének behatóbb tanulmányozása arra enged következtetni, hogy ezt a munkáját sem szánta kiadásra, valószínűbb, hogy mint história litterariát tanító tanár és könyvtáros, saját munkájának megkönnyítésére gyűjtögette feljegyzéseit. (Kazinczy írja róla: „... félénk volt nyomtatásban kimondani vélekedését, s nyomtatóját kifárasztá, midőn Magyar-Históriai Kézikönyvét sajtó alá eresztette." 5 ) A Magyar Athenas Toldalékja című munkája jellegében, felépítésében Bod Péter Athenasát 6 követi. Lényegében Bod ismereteit kiegészítő munka ez, de elszórtan tartalmaz helyesbítéseket Horányi 7 , Weszprémi 8 és az erdélyi Benkő József 9 műveihez is. Szombathi — akinek fő erőssége az adatgyűjtés — ritkán értékel, véleményét csak itt-ott engedi előtörni, többnyire csupán életrajzi vagy bibliográfiai adatokat pótol, vagy Bod által egyáltalán nem említett írókat, történészeket jegyez fel. A kézirat első részében hatvan név szerepel: irodalmárok, a tudománytörténet kiemelkedő alakjai, az egyházi élet neves emberei, továbbá négy „nevetlen" könyv. A kézirat második felében egy újabb abc-rendbe szedett névsort állított össze Szombathi, ez részben az előzőben már felsorolt szerzőket tartalmazza, de huszonhat újabb nevet is feljegyzett ide, az első változathoz hasonló jellegű pótlásokkal. Első adatai Aszalós Mihályra vonatkoznak: „Hazájára nézve volt Göntzi fi. Tanult a S. Pataki Kollégiumban, azután a Marpurgi Akadémiában, a'hol laktában irt egynehány Fő Uri emberek, úgymint Rákóczi György, Rákóczi Sigmond, Zólyomi és egynehány Professorok s Papok tisztességekre, uj esztendői Deák verseket, mellyek kinyomatattattak illyen titulus alatt: Calathus Strenarum hortensium, Symbolicarum et poeticarum. Marpurg 1618. 4r. [RMK. III. 1222.] Már ma igen ritkán fordul elöl. Megvagyon a Pataki Collég. Biblíothecajában." S valóban ritka, mert Szabó Károly is mindössze négy példányról tudott, Bod Péter pedig nem ismerte Aszalós Mihályt. Ezt követően rövid bejegyzéssel következik Balajthy Máté, — utalással Instiíutiones arithmeticae numericae, ... (Agriae, 1765.) című művére — Bányai Istvánnál feljegyzi a Bod Péter által nem említett Supremum pietatis munus (Kolozsvár 1748.) című, Szathmári Paksi Mihály felett mondott halotti beszédet. Beythe Istvánnal kapcsolatban már érdekes problémát vet fel: „Beite István. Vid. Horányi. A' Magyar Füves Könyv mindenestül Beyte Istvánnak tulajdoníttatik. Ki is ir belőle egy példát a' Méh fűnek hasznairól Weszprémi 4 Tudományos Gyűjtemény. 1824. XI. köt. 58.1. 6 Tudományos Gyűjtemény. 1824. XI. köt. 58.1. 6 Bod Péter: Magyar Athenas. 1766. A továbbiakban Szombathi valamennyi Bod-hivatkozása innen értendő. 7 Horányi Elek: Memoria Hungarorum et provincialium scripta editis notorum. Viennae, 1775—1777. (Valamennyi Horányira való hivatkozás erre a műre értendő.) 8 Weszprémi István: Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia. Lipsiae. 1774—1778. (Valamennyi Weszprémire való hivatkozás erre a műre értendő.) 9 Benkő József: Transsilvania sive Magnus Transsilvaniae principatus. Vindobonae, 1778. (Valamennyi Benkő Józsefre való hivatkozás erre a műre értendő.) 240
