AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Pelle József: A Tanácsköztársaság közoktatásügyi intézkedéseinek tanulságai

gyak oktatásának a célját úgy lehet megfogalmazni, hogy azok közvetlenül szolgálják a termelőmunkára való fölkészítést. Ennek megfelelően a fizika oktatásának a célját így fogalmazták meg: „hogy a gyermek megértse a természetben előforduló fizikai tüneményeken alapuló eszközöket, gépeket és berendezéseket. Felismerje és alkalmazni tudja a jelenségekben megnyilvánuló törvényszerűségeket."

27 Meg kell jegyezni, hogy a nyolc osztályos népiskolában a munkára nevelés elsősorban csak erkölcsi, világnézeti értelemben lehetséges, mintegy előkészítve a tanulókat arra, hogy az iskola utáni munkát Örömmel fogadják, de ebben a korban még korai a tényleges munka megvalósításának a követelménye. A munkára nevelésnek azt kell eredményeznie, hogy mód nyíljon az elméleti ismeretek tényleges, gyakorlati ellenőrzésére. Ezzel együtt olyan készségeket is ad, amelyek később válnak hasznosakká. A munkaoktatás a reformtervekben nem külön tantárgy, hanem „minden tárgy oktatásánál alkalmazott módszer volt." A célt így fogalmazták meg: „Költözzék be az iskolákba az alkotás vágya, az élet valósága, izgalma, derűje." A munkaoktatás olyan nevelési elv, amely segítséget nyújt ahhoz, hogy gondolkodni és dolgozni tudó, alkotó embereket képezzenek, akiknek vérévé válik a munka „szeretete és megbecsülése."

28 Nyilvánvaló, hogy a munkaiskola a jövő iskolája, de ma még nagyon is gyermekcipőkben jár. Ma már az is világos azonban, hogy a fejlett munkaiskolát csakis fokozatosan lehet megvalósítani. Arra is szükség van, hogy menetközben és a gyakorlatban állandóan és rendszeresen tanulmányozzák a megfelelő módszereket és elveket, mert csakis így szűrhetők le a megfelelő tapasztalatok. Az ún. munkaoktatás központi problémája abból ered, hogy ennek mindenképpen emelnie kellene az oktatás színvonalát, amit azonban a valóságban hihetetlenül nehéz elérni. Minden tárgy oktatását igyekeztek a kor színvonalára emelni. A földrajzoktatás célját abban jelölték meg, hogy: „Megadni a gyermeknek a világban való helyes tájékozódáshoz, a gazdasági struktúra megértéséhez szükséges pozitív ismereteket".

29 Ezek a célkitűzések aktuálisak ma is. A földrajz jelentősége a reform szerint is abban áll, hogy: „a földre mint az emberi élet színhelyére mutat rá." Ugyancsak előremutató kezdeményezéseket találunk az alsófokú számtantanításnál is, helyesebben a matematikai oktatásban, olyanokat, amelyeknek a kikísérletezése még ma is éppen csak elindult. A tanterv azt írja elő, hogy a gyermek cselekvését és alkotó munkáját „kell a számtantanítás alapjává tenni." Az új iskola a számtantanítás irányelveinek és módszereinek a megállapításánál „a gyermeklélektan eredményeit, a fejlődéstant, számpszichológiát, a munkaiskola elveit s az új társadalmi és gazdasági berendezkedést vette alapul."

30 A gyermek eszerint a számtantanulásnál dolgozik majd számképekkel, agyaggal, pálcikákkal, színes rajzzal stb. A tanulók életkori sajátosságait figyelembevéve a játékos foglalkozásoknak igen nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ugyancsak helyes és modern elveket dolgoztak ki az V. osztályos mértantanításnál is, aminek a célja: „a mértani testek és elemeinek oly módon való megtanítása, hogy ezen ismereteket a gyakorlati életben is hasznosítani tudja a tanuló." A természetrajz tanításánál is a korszerűségre és a tudományosságra törekedtek. Alapvető fontosságot tulajdonítottak a természetrajz tanításánál a szemléltetésnek. A szemléltetésnél is előnyben részesítették a természet közvetlen megfigyelését, és csak szükség esetén szorítkoztak a preparátumok, a műkészítmények, képek stb. alkalmazására. A tanulóknak fontos feladata volt az önálló megfigyelés és ezekről 27 Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság iskolai reformtervezete. 185.1. 28 Szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900—1920. Bp. 1958. Kossuth. 202—203. 1. 29 Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság iskolai reformtervezete. 113.1. 30 Szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900—1920. Bp. 1958. Kossuth. 218.1. 231