AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Pelle József: A Tanácsköztársaság közoktatásügyi intézkedéseinek tanulságai

a pedagógus társadalomban is. Az 1900-as évektől kezdve erjedési folyamat zajlott le a pedagógusok között. Ebben jelentős szerepet játszott az Új Korszak с független tanügyi folyóirat, ami 1906-ban indult meg. A köréje csoportosult pedagógusokból alakult meg a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete, aminek a programjában többek között olyan követelések szerepelnek, mint utat törni minden felekezeti és politikai tendenciáktól mentes tudománynak, kiterjeszteni a kultúrát Magyarország egész népére, egész a legalsó rétegekig. A szervezet azért dolgozott, hogy Magyarország egész népe felszabaduljon a szellemi kiskorúságból és rabságból, mert enélkül népünk nem juthat emberhez méltó élethez. Az egyesület elősegíti a hazai közoktatás fejlesztését, küzd annak államosításáért és ingyenességéért. A pedagógusok, amint látjuk, szervezetten igyekeztek harcot indítani a haladóbb közoktatásügyi politikáért. Az oktatás korszerűsítéséért indított küzdelem sorában meg kell emlékezni az 1907-ben Pécsett megrendezett szabadoktatási kongresszusról is. Ezen a kongresszuson nyíltan összecsaptak a reakció és a baloldali nézetek a szabadoktatás eszmei tartalmának és céljának a megfogalmazásában. A legkülönbözőbb tárgyak oktatásának a kérdéseit érintették a vitában. Különösen heves volt a vita a történelemtanítás szellemének a kérdései körül. Nyisztor György, az egyik baloldali felszólaló, a vitában a következőket mondta: a történelem tanításának materialista alapokon kell nyugodnia és ennek megfelelően nem a személyiség szerepét kell túlhangsúlyozni, hanem azt, hogy „mit és kik termeltek minden időkben, mert... azok a társadalom megteremtői, akik termelték azokat a javakat, amelyek nélkül nincs élet, amelyek a társadalom gyökerei."

8 A kongresszus munkájában olyan kimagasló baloldali személyiségek vettek részt, mint Szabó Ervin, Jászi Oszkár és mások. Ezek a felszólalók a kongresszuson a marxista nézeteket fejtették ki, ezért méltán sorolhatjuk a Tanácsköztársaság oktatásügyének történelmi előzményei közé. Az elmondottakból látható, hogy a Tanácsköztársaságot a diákok és a pedagógusok nagy többsége mélyen óhajtotta; tőle remélték céljaik megvalósítását a közoktatásügy területén is. Nem jött tehát teljesen váratlanul a Tanácsköztársaság, és nem volt előkészületlen a közgondolkodás sem. Éppen ezekben rejlik annak a magyarázata, hogy a Tanácsköztársaság rövid fennállásának idején olyan jelentős eredmények születtek a közoktatásügy terén. 2. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG LEGFONTOSABB INTÉZKEDÉSEI A KÖZOKTATÁS TERÉN Azzal kell kezdeni, hogy még ma sincs teljesen arányban a Tanácsköztársaság közoktatásügyi intézkedéseinek nagy történelmi jelentőségével a közismeret és a köztudat tájékozottsága. Igaz, hogy ezen a téren jelentős változás történt az utóbbi időben. 1959-ben a Tanácsköztársaság 40-éves jubileuma alkalmából már egy sor értékes tanulmány és könyv jelent meg erről a kérdésről is. Az egész Tanácsköztársaságról és ezen belül a közoktatás terén végzett munkájáról nem lehet másként mint a csodálat és a lelkesedés hangján beszélni. A dokumentumok bizonyító erejének a mellőzésével szinte hihetetlennek tűnhetne, hogy ilyen rövid idő alatt, ennyi sok és jelentős dolgot végeztek és kezdeményeztek. Ami még ennél is meglepőbb, hogy a Tanácsköztársaság közoktatásügyi intézkedései minden tekintetben a kor színvonalán álltak, és formailag is tökéletesen fogalmazódtak meg. Annál meglepőbb ez, mert tudjuk, hogy a közoktatásügy terén vezető szere8 A szabad tanítás Pécsett 1907-ben tartott magyar országos kongresszusának naplója, Bp. 1908. 173.

1. 15 Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei VI 225