AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Az Egyetemi Könyvtár kézirattárából - Izsépy Edit: A Hajdúság részvétele I. Rákóczi György 1644/1645-ös hadjáratában

tek meg egimasnak, hogi égik birodalomban levő az masikat meg segiti."

36 A szalontai ütközetnek, a vitézi Győri Jakab bihari és Kenéz György „más párti" hajdúinak köszönhette Rákóczi, hogy a törökök elejtették Bethlen Istvánt és kiegyeztek vele.

37 Ibrányi váradi vicekapitány 1637 márciusában elküldte egyik emberét a vámospércsi- „más párton levő hajdúk" gyűlésére.

38 Augusztusban „az haidusag közül is hivatnak által az Tiszán" Kassára, mert Ibrányi megüzente a felsőmagyarországi végekre, hogy a törökök Kassa megtámadására készülnek.

39 A támadás, talán éppen a hajdúk mozgológása miatt, elmaradt. De a tény igen jellemző az akkori politikai helyzetre. A hajdúk és egyik főtisztjük a magyar Kassát féltik, ahol németek is vannak elszállásolva, s a törököt tekintik ellenségnek, pedig a szultán a fejedelemnek s így nekik is hűbéruruk. 1638 nyarán a törökök Szarvast kezdték építeni, megerősíteni. Ez az újabb erősség nemcsak az erdélyieket, hanem a magyarországiakat is fenyegette. A távollakó szabolcsi hajdúk megüzenték a váradi vicekapitánynak, hogy „készek az Szarvas csinálása ellen felülni, ha ugian kívántatik."

40 Júliusban Homonnai János kassai főkapitány megparancsolta a vámospércsi hajdútiszteknek, hogy az Ibrányi Mihály által kitűzött napon „igaz törveni szerent" igazítsák el a diószegiek és már partiumi lakosok sérelmét. A szabolcsi hajdúk nem. zárkóztak el azelől, hogy „egy bizonyos közhelyen" igazságot szolgáltassanak.

41 I. Rákóczi György hosszú diplomáciai tárgyalások után 1643-ban szövetkezett a svédekkel a Habsburgok ellen, és rászánta magát, hogy részt vegyen a huszonnyoic év óta folyó európai háborúban. A fejedelmi birtokok és a Rákóczi család hatalmas magánuradalmai fedezték a hadiköltségeket, arra sem volt szüksége, hogy az erdélyiek adóját felemelje. A hadtápellátás legnagyobb része nem a hadviselő felekre, hanem a felvonulási terület népére hárult.

42 A fejedelem politikai, vallási és gazdasági céljai tisztázottak. Most csak annyiban érintjük a hadjárat történetét, amennyiben a résztvevő hajdúsággal kapcsolatos, illetve szerepének tisztázásához szükséges. A felvidéki nagybirtokos főurak megnyerésén kívül igen fontos volt a két állam határán élő hajdúság részvételének biztosítása. A bihari hajdúk egy része, mint a pocsajiak, csalánosiak és téglásiak, magánföldesúri hajdúként tartozott fegyvert fogni. A húsz bihari hajdúváros pedig azért élvezett „hajdújogot", hogy veszély esetén a váradi kapitány vezénylete alatt hadrakeljen Erdély védelmére. Kívülük azonban a szabolcsi hajdúkat is a maga pártjára kellett vonni a fejedelemnek, nehogy hátbatámadják a Felső-Magyarországra vonuló erdélyi sereget. A váradi főkapitány, ifjabb Rákóczi György és vicekapitánya, Ibrányi Mihály már 1643 őszén megtették az első lépéseket, kiküldték bizalmi embereiket Szabolcsba.

43 A fejedelem 1644. január 18-án tudatta Ibrányival, mikor fog elindulni Erdélyből a hadakkal, és megparancsolta neki, hogy „az vitézlő rendet készen" tartsa. De Ibrá36 1635. dec. 30. Ibrányi a fejedelemnek. Litt. őrig. 881. sz. 37 A hajdúk szerepét és a szalontai csatát ld. bővebben Izsépy id. mű és a benne levő bibliográfia. 38 1637. márc. 31. Ibrányi a fejedelemnek. Litt. őrig. 904. sz. 39 1637. aug. 6. Ua. uannak. OL. 40 1638. jún. 21. Ua. uannak. OL. 41 1638. júl. 17. Ua. uannak. OL. 42 A hadjárat eseményeit az alább idézendő leveleken kívül főként Kemény János Önéletírása és Szilágyi Sándor: /. Rákóczi György с műve alapján adjuk elő. 43 1643. szept. 30. Csal. lev. 111. és 109.1. 158