AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)
Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR KÉZIRATTÁRÁNAK FEJLŐDÉSE TÓTH ANDRÁS Az Egyetemi Könyvtár kézirattára fejlődéstörténetének megírása során a gyűjteménytörténeti szempontok mellett tudománytörténeti meggondolások is vezettek. Éppen ezért a kézirat- és ritkaságtár kialakulásának történeti időrendjét és provenienciális problémáit véve alapul, az egyes korokon belül tudományáganként vizsgáltuk, hogy az egyes fejlődési periódusokat mi jellemzi tudománytörténeti vonatkozásban. Bevezetésként a kézirattár katalógusainak történeti fejlődését ismertetjük, itt sem felejtkezve meg bizonyos tudománytörténeti szempontokról. Csupán egyes jelentős tételeket említünk majd szerző, ill. cím szerint; a többit csak számszerűen fogjuk felsorolni, de mindig úgy, hogy az arányokra fényt tudjunk deríteni. Az arányokkal kapcsolatban azonban már itt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy sok esetben, amikor a tár állományának kiemelkedően jelentős, de már máshol alaposabban ismertetett állományrészéről szólunk, csupán röviden utalunk a problémákra, s azokat nem a valóságos arányoknak megfelelő mértékben fogjuk tárgyalni. Befejezésként — kísérleti módszert alkalmazva — röviden említést teszünk olyan kéziratokról is, melyek valamilyen forrás tanúsága szerint valaha a tár állományába tartoztak, azonban idők során elkallódtak. A KÉZIRATTÁR KATALÓGUSAI Nagyobb múltú tudományos könyvtáraink hagyományos különgyűjteményeiket kezdetben általában együtt kezelték a könyvállománnyal. így e gyűjtemények korai története csupán bonyolult, sok esetben az egyes tételekig visszanyúló elemzéssel, a régi katalógusok bejegyzései aprólékos értékelésével tárható fel. Ez a helyzet az Egyetemi Könyvtár kézirattára esetében is. A könyvtár korai katalógusaiban a kéziratos anyagot a könyvekkel együtt, az azok „címfelvételére" jellemző következetlen névhasználati és betűrendezési gyakorlattal tartották nyilván, sok esetben úgy, hogy a kéziratos jellegre nem is utaltak. így р. o. az Egyetemi Könyvtár első megmaradt, 1632-ben kezdett katalógusában a kéziratokat csupán az ún. „negyedik kéz" dolgozta be, ill. jelölte meg az egyes tételek kéziratos jellegét. Ugyanígy a második, 1690-ben kezdett katalógusban sem tettek mindig különbséget a nyomtatott és kéziratos anyag között 1 . Ez volt a helyzet egészen a könyvtár jezsuita korszakának a végéig. A jezsuita rend feloszlatása után a könyvtár állami intézmény lett; az új korszakból származó első, 1774-ben készült katalógusa szakrendes volt és első ízben adta külön csoportban a kéziratokat 2 . Az első „állami" katalógust soron követő számos 1 Pálvölgyi Endre: Az Egyetemi Könyvtár 17—18. századi katalógusai (1632—1792). = Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei IV. Bp. 1968. 25—62. 1. 2 A katalógus egyetlen eredeti példánya az Országos Levéltárban található. Mikrofilm-másolata az Egyetemi Könyvtárban Mf Me 108. jelzet alatt. 13
