AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Az Egyetemi Könyvtár állományáról - Kenyeres Ágnes: Kazinczy Gábor hagyatéka nyomában

ban történelmi és irodalmi érdekű kéziratokat tegyen közzé. Ezek között elsősorban Kazinczy Gábor hagyatékára gondolt. Sőt lehetséges, hogy éppen az bátorította fel a lapalapításra, hogy ekkor már hozzáférhetett a hagyatékhoz. Tíz évvel később a Figyelőben Naményi T. Lajos a lap indulására visszapillantva, felidézte, hogy annakidején egy fiatal irodalomtörténetíró, bár elismerte a közlöny életrevalóságát, nem hitte, hogy a szerkesztő a második füzet számára egyáltalán fog közleményeket kapni. Nos, Abafi vállalkozása valóban kockázatos volt, de hogy nem fulladt kudarcba, sőt, hogy tizenhárom évig fönntarthatta magát, annak volt köszönhető, hogy volt anyaga a folyamatos közléshez a Kazinczy Gábor-hagyatékból. Egymást követte a Figyelőben Tompa Mihály, Szemere Miklós, Szemere Pál, Toldy Ferenc, Arany János, Ipolyi Arnold, Szalay László, Irinyi József, Pákh Albert Kazinczy Gáborral váltott levelezésének közlése. Jutott bőven anyag a lapba Kazinczy Ferenc levelezéséből és a Kazinczy gyűjteményében megőrzött kiadatlan versekből is. Nem lehet kétségbevonni: mindezzel Abafi Figyelője szolgálatot tett Kazinczy Gábor munkássága frissentartásának is. De a Kazinczy család egyre nehezebben nézte el, hogy Abafi gyakran elfelejtette közleményeiben megnevezni forrását,

28 a Kazinczy hagyatékot, azt meg különösen zokon vette, hogy nem volt elég rendszerető és felelősségteljes a kéziratok visszajuttatásában. Több kéziratot, főleg leveleket nem tudott Kazinczy Artúr visszaszerezni tőle. Ezért 1885 után úgy döntött, hogy nem bocsát Abafi rendelkezésére több anyagot. 1886-tól a közlések a lapban erősen megcsappantak. Abafi csak azt az anyagot tudta közölni, ami 1885-ig birtokába jutott. A folyóiratban 1889-ben Erdélyi János levelestára került a középpontba. A cikkíró, Erdélyi Pál bevezető mondatai is arra utalnak,

29 hogy a folyóirat szerkesztője lezárta a közléseket a Kazinczy Gábor-hagyatékból. Mintegy epilógusként még közzétettek szemelvényeket Kazinczy Gábor elmélkedéseiből. Ez tett pontot Abafi és a Kazinczy család kapcsolatára. A folyóirat helyzetét ebben az időben anyagi bajok súlyosbították, és Abafi kénytelen volt lapját 1890-ben megszüntetni. Mi lett a sorsuk a Kazinczy Gábor-hagyatékból Abafinál maradt kéziratoknak? Néhány levél, amelyet Tompa Mihály írt Kazinczy Gábornak Darnay Kálmán sümegi múzeumigazgatóhoz került az 1900-as évek elején.

30 Egy levele Tompa Mihálynak, amelyet Abafi 1881-ben a Figyelőben a 6. szám alatt publikált, majdhogynem elveszett számunkra, ezt Berlinbe adta el egy Lieppmannsohn nevű kéziratkereskedőnek. Csatkai Endre tanúsítja ezt, aki 1925 körül Berlinben ebben a könyvkereskedésben vásárolt kéziratgyűjteménye számára kéziratokat, és ezek között megtalálta, és megvásárolta Tompa Mihály levelét is.

31 Abafi halála után 1909-ben fia ifj. Aigner Lajos eladta a Széchényi 28 EK Ktár H 92| |12. 29 „E folyóirat hasábjain Erdélyi János levelestáráról írt közleményem nem áll előd és példa nélkül, hogy egyebet ne említsek: Kazinczy Gábor hagyatéka és levelei az alig múltban voltak ismertetve" M Figyelő. 1889. 1. 1. 30 Tompa Mihály: Levelezés. Bp., 1964, II. 377. 1. 31 Csatkai Endre: Kazinczy Ferenc könyvtárából származó kolligátum. = Magyar Könyvszemle. 1959, 363. 1. 279