AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Sándor Ernőné: „Renaissance”. Egy politikai–társadalmi–művészeti és közgazdasági folyóirat története, (1910–1911)

ismeretes, hogy „. .. valami kis pénze . . . lehetett a lapnak, mert a közölt cikkekért szerényen, de fizetett."™ Első évfolyama két kötetben, 16 füzetben, második évfolyama 2 füzetben jelent meg. Terjedelme átlagosan 6 ív, összesen 1680 oldal, kötetenként kezdődő lapszámozással. Az első évfolyam két kötetéhez külön címlap van, és műfajok, illetve rovatok csoportosításán belül szerzők szerinti betűrendes tartalomjegyzék. A 9. szám az I. kötethez szóló díszes bekötési táblát (egész vászon arany nyomással) hirdet borítóján, két koronáért. A gondos, ízléses kiállításra való törekvést példázza az 191 l-es évfolyam megváltozott címlapja is, Bíró Mihály munkája.

16 Ismertebb neve miatt — mint jeleztem — a legtöbb emlékezés Révész Bélát említi a folyóirat szerkesztőjeként. Nincs eredeti dokumentumunk Ziganynak és Révésznek a lappal kapcsolatos viszonyáról, szerkesztőségi iratok, kettőjük közötti írásbeli megegyezés nem áll rendelkezésünkre. Maga a folyóirat meglehetősen következetlen a szerkesztő nevének feltüntetésében. Az első három füzet borítófedelén egyáltalán nem tesznek említést a szerkesztő kilétéről. A VI. 25-i 4. számban olvashatjuk először az alcím alatt: Szerkesztik: Révész Béla és Zigány Árpád

y így szerepel egészen a 11. füzetig, ettől kezdve a lap megszűnéséig ismét nem jelzik a szerkesztő(k) nevét. Az I. kötet címlapján szintén mindketten szerepelnek, a II. kötet címlapján azonban csak Zigány Árpád. A Renaissance-ot szorgalmasan ismertető Független Magyarországból úgy tűnik, mintha Révész csak később kapcsolódott volna a laphoz mint szerkesztőtárs. Az új folyóiratot 1910. május 15-én Zigány lapjaként köszönti,

17 néhány hónap múlva a „dicséretes emelkedést, az . . . érett művészi munkát" elsősorban a két szerkesztőnek, Révész Bélának és Zigány Árpádnak tulajdonítja.

18 Az, hogy Révész Bélának jelentős szerepe volt a Renaissance irányának és stílusának alakulásában, nem kétséges, más források pedig azt is tanúsítják, hogy a lap indításában is részt vett. Kassák fiatal költő barátjától, Elek Alfrédtól szerzett tudomást a folyóiratról. „Új lap fog megjelenni — idézi Kassák Elek Alfrédot — . . . Renaissance lesz a címe, Zigány Árpád és Révész Béla fogják szerkeszteni, szocialista tendenciájú lap lesz, ahol majd mi is szóhoz juthatunk. Én már adtam is verseket Révésznek, menj fel hozzá te is, biztosan tőled is közöl valamit"

19 Kabos Ernő Révész szépírói és irodalomszervezői munkásságát elemző írásaiban

20 joggal tulajdonít kiemelkedő jelentőséget Révész ez utóbbi tevékeny15 Fenyő Miksa i. m. 40. 1. 18 Bíró Mihály (1886—1948) festő, grafikus, szobrász. Osztályharcos tevékenysége folytán az új, szocialista festészet előfutáraként tartjuk számon. — A Független Magyarország szokásos ismertetőjében felhívja a figyelmet a „meglepően szép, művészies" címlapra. (11. évf.) (1911) 19. sz. jan. 22. 15. 1. 17 Független Magyarország. 10. évf. (1910) 115. sz. máj. 15. 22. 1. 18 Uo. 10. évf. (1910) 167. sz. júl. 14. 13. 1. 19 Kassák Lajos: Egy ember élete. Bp., Magvető. 1966. 586. 1. 20 Révész Béla: Velük, értük. Bp. 1961. Kabos Ernő előszava; Kabos Ernő: A Népszava Olvasótára 1907—1908-ban. Bp. 1962. 14—59. 1.; Kabos Ernő: Révész Béla: Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Bp. 1967. 28—39. 1. 204