AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Egyéb tanulmányok - Engel Pál: A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században (2. közlemény)

A. mellékelt összeállítás elemzéséből elég világosan kitűnik Mátyás „káderfejlesztési" programja. Látható, hogy ebben a régi arisztokráciának kevés hely jutott. Míg a korszak méltóságviselői között csaknem valamennyi neves família egy vagy több képviselőjét megtaláljuk (Palóci László és Imre, Perényi István, Hédervári Imre és Miklós, Kanizsai László, Újlaki Miklós és Lőrinc, Szentgyörgyi Zsigmond és János, Maróti Mátyás, Cudar Simon, Marcali László, Szécsi Miklós és Losonci István), nagyobb adományokban mindössze négyen részesültek közülük. Ország Mihály nádor és a Bátori-testvérek — kivált István» kinek kezében addig példátlan hatalom összpontosult az országbírói és a vajdai méltóság egyesítése révén — mindvégig Mátyás különös kegyében állottak; a Rozgonyi-testvérek csupán 1471-ig, amikor belekeveredtek a Vitéz Jánosféle összeesküvésbe, alsólindvai Bánfi Miklós pedig 1487-ig, amikor a király ismeretlen okból megneheztelt rá, megfosztotta a két évtizeden át viselt pozsonyi főispánságtól és óriási marosvidéki uradalmaitól, sőt egy időre „non sine magna procerum consternatione" börtönbe is vetette.

27 Az adományok többi élvezője — leszámítva a Losonciakat és Kompoltiakat, akik Ország Mihály rokonaiként, vele közösen jutottak birtokokhoz — egytől-egyig homo novus. Ezek sorában kezdettől fogva a király rokonai járnak az élen, sorban egymást követve. Az első években Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály, 1464—1476 között dengelegi Pongrác János, az ő halála után a vingárti Gerébek, mind Mátyás unokatestvérei, de egyben hadvezérei is. Mellettük szintén katonai pályán emelkedtek magasra Magyar Balázs, Szokoli Péter, Egervári László, Horvát Dámján, Kinizsi Pál, a rejtélyes nádasdi Ongor János, ez a Hunyad megyei kisnemes, aki minden látható ok nélkül kapja 1470 táján egyre-másra az adományokat, végül, de talán elsősorban, Csupor Miklós, 1467 után Mátyás első számú kedveltje, akit csak váratlan halála akasztott meg szinte példátlanul gyors karrierjében.

28 A korszak új embereinek harmadik csoportja a pénzügyigazgatás élén tollasodott meg; Ernusztot és Túz Jánost már említettük, Zápolyát is. Ő volt hármuk közül minden jel szerint a leggátlástalanabb. öt év alatt, míg a kincstartóságot viselte, elképesztő összegért, több mint 60 000 aranyforintért szerzett a királytól zálogbirtokokat!

29 előbb-utóbb Korvinnak jutott, csupán Medve várát kapta meg 1485-ben Podjebrád fia, Viktorin herceg (Dl. 102 225), de ő is csak kárpótlásul a szintén Korvinnak adományozott troppaui hercegségért. 27 Bonfini 503. 1. Nyilván erre az eseményre vonatkozik az a történet, amelyet Bánfi kegy vesztésének magyarázataként Teleki József ad elő (Hunyadiak kora IV. 73. 1.) az 1468. évnél, Gregoriancz Pál nyomán. Eszerint Mátyás szemet vetett Bánfi szép feleségére, Margit sagani hercegnőre, s midőn a főúr a király elől megszöktette asszonyát, Mátyás haragjában bebortönöztette és két évig fogva tartotta, Sólymost és Lippát pedig a pozsonyi főispánsággal együtt elvette tőle. 28 1468-tól erdélyi vajda, verőcei örökös főispán; számos birtokot kap Erdélyben (Csánki V. 459., 762. és 920. 1.), 1472-ben pedig a teljes Korógyí-vagyont 4 várral, 11 mezővárossal és 284 faluval (Gg. 63. 1. 39, Csánki feljegyzései után). 29 1459—1462 között összesen 49 000 forintért Tokajt, Salgót, Tállyát, Szatmárt és Németit (Dl. 65 921), 1460 novemberében 6200 forintért Szepesvárat (Dl. 44 953), majd 6000-ért Rihnó felét (Dl. 15 524). 300