AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Egyéb tanulmányok - Tóth András: Toldy Ferenc és tudományos közéletünk 1849–1860. Adalékok az abszolutizmus korának művelődéstörténetéhez

TOLDY FERENC ÉS TUDOMÁNYOS KÖZÉLETÜNK 1849—1860 (Adalékok az abszolutizmus korának művelődéstörténetéhez) TÓTH ANDRÁS Az abszolutizmus kora a magyar történetírásnak mindig elhanyagolt területe volt. Jóllehet a haladó magyar historiográfia és forrásfeltárás jelentős eredményeket ért el ezen a téren is, a korszakról még mindig nem rendelkezünk tudományos igényű, alapos szintézissel. Különösen sok a tennivalónk művelődéstörténeti vonatkozásban. Nagy magyar irodalomtörténetünk megfelelő kötete a tudományág szűkebb szempontjain messze túltekintő, átfogó képet nyújtott; filozófiatörténeti szakirodalmunkat értékes megállapításokkal -gazdagították Mátrai László tanulmányai,

1 azonban művelődésünk — különösen művelődési közintézményeink — történetének feltárása, szerves beillesztése az egyetemes történeti fejlődésbe még hátra van. Nincs modern szemléletű története р. о, a Magyar Tudományos Akadémiának, legrégibb egyetemünknek, tudományos könyvtárainknak, oktatásügyünknek. Ami Toldy Ferenc személyét illeti: fél évszázada nem jelent meg róla öszszefoglaló életrajz. Korábbi biográfiái terjedelemben és szemléletmódban alig lépték túl a bölcsészdoktori értekezés szintjét. Tudomány- és művelődéstörténeti értékelése terén — az utolsó évek pár jubiláris, ill. szűkebbre szabott irodalomtörténeti tanulmányát kivéve — a szempontok alig változtak: ma is csupán mint irodalomtörténész áll előttünk alakja.

2 Abszolutizmuskori művelődéspolitikai szerepének vizsgálata során — sok esetben küzdve az előtanulmányok hiányából eredő nehézségekkel — részben a kor művelődéstörténeti képét, részben a személyéről kialakult szemléletet óhaj1 Mátrai László: A magyar filozófiai és társadalmi gondolkodás története 1849—1867 közt. Bp., (1958.) Műv. Min. 14 1. (soksz.) — Uő.: A „doktrinerek", a marxizmus első magyarországi ellenfelei. = Magyar Filozófiai Szemle 1959. 3—4. sz. 281—293. 1. — Korábbi tanulmánya: A szellemi tudományok. = Magyar művelődéstörténet. (Szerk. Domanovszky Sándor) V. kötet. Az új Magyarország. Bp., é. n. 393—410. 1. 2 Korábbi életrajzai: Zólyomi Lajos: Toldy Ferenc életrajza. Pozsony, 1883. — Kunfi Zsigmond: Toldy Ferenc. Bp. 1903. Klny. Irodalomtörténeti Közlemények. — Kuncz Aladár: Toldy Ferenc. Bp., 1907. (A korábbiak közül egyedül ő mutatott rá pár szóban az Üj Magyar Múzeum s általában Toldy ekorbeli működésének jelentőségére.) — Munkásságának könyvészetet összeállította Greguss Ágost: 1821—1871. Toldy Ferenc félszázados irodalmi munkássága. Pest, 1871. [6261 cím!] — Az 1872—75 évekre adatokat nyújt Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. kötet. Bp., 1914. — Ujabb méltatói közül megemlítendők Bérezik Árpád: Toldy és Gervinus. = Filológiai Közlöny 1958. 3—4. sz. 462—470. 1.; Brisits Frigyes: Toldy Ferenctől Gyulai Pálig. (Adalékok egy irodalomtörténeti korszakhoz.) — Irodalomtörténet 1958. 3—4. sz. 374—388. L; — Antall József: Toldy Ferenc két arca. A diétetika és az irodalomtörténet tanára. = Természettudományi Közlöny 1966. 5. sz. 227—230. I. 351