AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Sándor Ernőné: „Renaissance”. Egy politikai–társadalmi–művészeti és közgazdasági folyóirat története, (1910–1911)

szelő költeményt közöl a folyóirat: Heine Atta Trolijának első magyar fordítását, Karinthy tolmácsolásában, Byron Mazeppájit Kosztolányi átköltésében és Wilde A readingi fegyház balladáját, Szebenyei József fordításában, mindhármat az 1910. II. kötetben. Az I. kötetben Németh Andor, Babits és Kosztolányi műfordításait, Ronsard, Carducci, Baudelaire, Meredith, Rodenbach verseket olvashatunk. A fiatal Franyó Zoltán Francia költők cím alatt a modernek közül Verlaine-t, Rollinat-t és Samain-t mutatja be, a második évfolyamban pedig Új német költők címen a legfiatalabb nemzedék verseiből ad válogatást, köztük Richard Dehmel, Hermann Hesse, Hu-go von Hofmannsthal, Rilke, Liliencron, Nietzsche nevével találkozunk. Széles európai kitekintésre törekszik a Renaissance filozófiai, esztétikai, irodalomtörténeti tanulmányaiban is. Külföldi szerzőtől olvashatunk részletes elemzést és összehasonlítást Tolsztoj és Nietzsche címen.

77 Az 1910-ben 36 éves „irodalmi fenegyerek", Gilbert Keith Chesterton Az orthodoxia fontosságáról. Heretics című könyve bevezető fejezetének közlése

78 is érdekessége a lapnak, jelzi, hogy lépést kíván tartani a legmodernebb külföldi irodalommal. Chestertont először Hevesi Sándor ismertette Magyarországon Fülep Lajos és Lukács György A Szellem című folyóiratában 1911-ben, a művészetről vallott elképzeléseit eredeti műve alapján azonban már innen is megismerhették az érdeklődők a szociálfilozófus Polányi Károly fordításában. — „Halál Velencére! Futuristák, fiatalok és öregek" c. cikkében Relle Pál azt a következtetést vonja le, hogy „ami . . . érték, az tegnap is az volt, holnap is az lesz, és új marad, új lesz mindig, mert új volt. Az új forradalmak, igaz, új értékeket hoztak, de nem a régi értékek ellenére, hanem azoknak megerősítésére."

7e A borzadás költészete című tanulmányában E. T. A. Hoffman, Poe, Villiers de l'Isle-Adam, Ewers démonait s a gépek, a tudomány irodalomra gyakorolt hatását vizsgálja Mohácsi Jenő.

80 Freiligrathról, Kiplingről jelenik meg hosszabb tanulmány,

81 Elizabeth Barrett Browningot (akinek még hosszá évekig nincs számottevő magyar fordítása!) mutatja be a folyóirat, életét, költészete forrásait, versrészleteket közöl.

82 Rilkének a magyar közönséggel való megismertetését szolgálja a Malte Laurids Brigge feljegyzései kiadása alkalmából közzétett tanulmány.

83 A tízes években divatos nietzscheánus-anarcihsta Arcübasevet azonban érdemein felül méltatja Varjas Sándor két alkalommal is.

81 Az 1909-ben fiatalon meghalt Charles-Louis Philippe-ről ír hosszú tanulmányt a pályája kezdetén álló Lukács György. A francia regényíró elvontabb mondanivalót hordozó intellektuális művei keltették fel érdeklődését, s elemzése alkalmat adott Lukács esztétikai nézeteinek általánosabb érvényű kimondására is.

85 Egy új esztétikai rendszer kidolgozására törekedve másik tanulmá77 Federigo de Roberto: Tolsztoj és Nietzsche. R. I. V. 10. 1. sz. 29—39. 1. 78 R. í. VIII. 25. 8. sz. 707—712. 1. 79 R. I. VII. 10. 5. sz. 442. 1. 80 Mohácsi Jenő cikke, R. II. XI. 10. 13. sz. 423—431. 1. 81 Pogány József, illetve Szebenyei Józseftől. 82 Ádám Böske írása. R. II. XII. 25. 16. sz. 658—664. 1. 83 Bányai Marcel: Rilke könyve. R. II. XII. 25. 16. sz. 677—681. 1. 84 R. II. XII. 10. 15. sz. 570—576. 1., R. 1911. I. 25. 2. sz. 103—108. 1. 85 Lukács György: Charles-Louis Philippe. R. II. X. 10. 11. sz. 225—239. 1. 216