AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Egyéb tanulmányok - Engel Pál: A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században (2. közlemény)

лввШшшшщ A MAGYAR VILÁGI NAGYBIRTOK MEGOSZLÁSA A XV. SZÁZADBAN 2. (befejező) közlemény ENGEL PÁL Tanulmányom előző részében

1 arra tettem kísérletet, hogy bemutassam a világi nagybirtokosság legfelső rétege, a bárói rend birtokainak megoszlását a XV. század derekán. Módszertani okokból kívánatos volt egy adott időpontról adni keresztmetszetet, időpontul pedig — jól vagy rosszul — Mátyás trónraléptét választottam. A jelen, befejező rész a Mátyás uralkodása alatt bekövetkezett változásokat követi nyomon, és a halálakor fennálló birtokállapotot ismerteti részletesebben. Az első részben két csoportra osztva összesen 59 család adatait összegeztem. A családok kiválasztása elsősorban politikai kritérium — országos méltóság viselése — alapján történt, de az így adódott Hstát, amelyből egyebek között a Kanizsaiak és a Losonciak is hiányoztak, még jócskán meg kellett toldani és a végeredmény így sem bizonyult megnyugtatónak. A bárók sorába — a kritérium formális volta miatt — számos olyan név keveredett, amelynek akár vagyoni, akár szociológiai szempontok alapján semmi helye sem lett volna ott. Ez a körülmény magában véve indokolja, hogy a birtokosok vizsgálandó csoportját más szempontok szerint határoljuk el. A XV. század végét illetően forrásaink is lehetővé teszik ezt. A Jagelló-korból már számos közjogi dokumentum sorolja fel — persze sohasem hiánytalanul — az ország főrendjeit, s ezen a rétegen belül is mind világosabb lesz a választóvonal a „barones" és ama vegyes összetételű középréteg között, amely részben vagyoni helyzeténél, részben hivatalánál fogva mintegy átmenetet alkot az oligarchiától a megyei nemesség tömegeiig. A számbajövő források közül természeténél fogva kiindulópontként kínálkozik az 1498. évi un. kisebb dekrétum XXII. cikkelye, amely név szerint felsorolja az ország mindazon nagyjait, akik zászlósuraknak tekintendők, azaz saját bandériumuk élén vonulhatnak hadba.

2 A felsorolásban mintegy 40 báró szerepel, ami valamivel kevesebb famíliának felel meg, mivel családonként minden ág külön zászlóra volt jogosult.

3 Ha valami kétségünk maradna az iránt, 1 Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 4 (1968) 337—358. 1. - Magyar törvénytár. Az 1000—1526. évi törvényczikkek. Bp. 1899. 606. 1. (sok hibával). 3 A Szentgyörgyi és Bazini grófoknak három, a Beriszlóknak és a lindvai Bán fi aknák két ágát találjuk meg a névsorban (bolondóci Bánfi János elsőfokú unokatestvére volt Bánfi Miklósnak). A Kanizsaiak két ágát hárman képviselik, talán azért, mert az egyik ifjabb 19* 291