AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Az Egyetemi Könyvtár állományáról - Mezey László: A Devotio Moderna a dunai országokban. (Csehország, Ausztria, Magyarország)

legnagyobb kedvelője — szintén hozzákezdett a Bakony délnyugati szegélyén a Szent Mihály völgyének mondott lövöldi (Városlőd) karthauzi kolostor ala­pításához. 40 A lövöldi „néma barátok" hatalmas birtokokhoz jutottak, 41 és miután Mátyás királyban újabb nagy pártfogóra leltek, 42 a XVI. század köze­péig nagy tekintélyben álltak. A két említett karthauzi kolostoron kívül még két másik létesült már a XIV. sz. elején. Mindkettő Szepesben, Menedékkő a Hernád szepesi völgyében és Lehnic a Dunajec mellett. Alapítóik a szepesi ne­mességből kerültek ki. 43 Szinte teljes ismeretlenségben van a magyarországi ágostonos kanonokok története. A fekete kanonokok mintegy húsz kolostoráról tudunk, s ezek több­sége eléggé jelentéktelen, gyengén javadalmazott nemzetségi saját monostor (prépostság vagy perjelség). 44 Ezek sorsa a magyar történelemben valamelyes pontossággal vagy részletességgel talán soha sem lesz tisztázható, annyira jelen­téktelen az írásos és más emlékanyag. A legtöbb alapítás még a XII. és XIII. századból származhat. Minden jel szerint a XIV. században — a Devotio Mo­40 Dedek Crescens, i. m. 137—139. 1. 41 Vö. az Érdy-kódex névtelen karthauzijának helytálló nyilatkozatait rendjéről. Nyelv­emléktár V. 375—392.; vagyoni helyzetüket mutatja, hogy II. Ulászló III. (1498) decretuma 20. cikkelye értelmében a lövöldi karthauziak fél bandériumot (100 vértest és 100 huszárt) állítottak ki, mint a győri, veszprémi és váci püspökök és a nagyobb javadalmú apátok és káptalanok. 42 Uo. 170—171.; Szilágyi Erzsébetet a konvent confraternitásába fogadta. 43 Dedek Crescens, L. i. m. 82—120. 44 Az ágostoni kanonokok magyarországi története mindmáig megíratlan, sőt az egykor létezett monostoraikról még használható összeállítás sincs. Ezt elmondhatjuk a Fuxhofer— Czinár-féle Monasteriológiáról, de még Balics Lajos különben derék munkája (A róm. kath. egyház története Magyarországon az Arpád-házi királyok alatt II/2. Bp., 1890, 283—284.) is igen hiányos. A tényleg létezett kanonokrendi kolostorok száma nem három, hanem legalább húsz körül lesz. A következő hozzávetőleges összeállítás Ortvay Egyházi földleírása, Csánki Hunyadi-kori, Győrffy Árpád-kori történeti földrajza segítségével készült; természetesen nem végleges és hivatkozásait tekintve, távolról sem teljes. A kolostorokat a középkori egyház­megyei beosztás szerint csoportosítjuk. Esztergom: Vágújbely (1. 45. j.); Győr: Márcfalva­Horpács (1. 47. j.); Pécs: Apar (Tolna m. Csánki VIII. 414, Ortvay I. 257); Koroncó (Tolna m. Ortvay I. 253); Tol (Tul, Twul, Űjdombóvár határában, Tolna m., Ortvay I. 263, Csánki VIII. 455); Siklós (Szent Anna (Ortvay I. 250, Csánki II. 466); heg (Ürög, Sz. Mária, (Ortvay I. 238 — bár összekeveri a pálosok Ürög-feletti Jakab-kolostorával, Csánki II. 492); Keresztúr (S. Crux. Baranya m., Ortvay I. 249, Győrffy I. 325—326); Munkád (Baranya m. Csánki II. 509, Győrffy I. 344); Szentmária (Assuág? Győrffy I. 272); Szentgyörgy (Bonaka­Renduc —, Verőce m. Ortvay I. 265); Veszprém: Bő (Somogy m. Ortvay II. 796, Csánki II. 595); Bökénysomlyó (Fejér m.. Wenzel IX. 277, Bukensumlio, Balics i. m. 290—291.: „bakony­somlyói prépostság" — a helyes névalakhoz: Korácsonyi J. Magyar nemzetségek I. 284— 286); Lulla (Szent László-hegy, Somogy m. Ortvay II. 797); Bács: Derzs (Szent Szalvátor Bács m. Győrffy I. 217); Várad: Dienesmonostora (Ortvay II, 771—772), Pétermonostora és Bethlen, (Fejér CD. 7/4, 120, 4/2, 461, Wenzel II. 28, 33), az előbbivel együtt a Becse­Gergelyeké: Karácsonyi i.m. I, 217—218, a közös nemzetségi alapítás gyaníttatja a Dienes­monostorral egy rendhez tartozását (1. még 48. j.); Vaska (Ortvay II. 746); Kőmonostor (Szerem m. Balics i. m. 283). A felsoroltakhoz kellene még számítani néhányat az „ismeretlen rendű" prépostságok közül, amennyiben azok a premontreiek hivatalos katalógusaiba (N. Back­mund, Monasticon Praemonstratense III. Straubing 1956, 347—399, 412—414, 444—447) nem illeszthetők. Így tehát az ágostonos kanonokok rendje, kolostorai számát tekintve ugyan messze elmaradt a premontrei kanonokoké mögött (45 körül), de a ciszterciekét még meg­előzi. 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom