AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Az Egyetemi Könyvtár állományáról - Mezey László: A Devotio Moderna a dunai országokban. (Csehország, Ausztria, Magyarország)

Ami az osztrák karthauziakat illeti, a belső-ausztriai Habsburg-törzstartományokban hét carthusia létét állapíthatjuk meg. Három közülük a XIV. sz. előttről való (Seiz — Zajc 1115; Jirkloster 1174; Bistra 1260), valamennyi Szlovéniában létezett. Három további Alsó-Ausztriában volt (Maurbach, Gaming, Aggsbach) és a XIV. sz.-ban keletkezett, a negyedik a dél-tiroli Schnals.

27 így 20 ágostoní prépostság, 8 karthauzi kolostor, összesen 28 új alapítás a cseh-morva, valamint osztrák Devotio Moderna fő képviselőinek javára történt. A 12 cseh-morva kanonok kolostorból kettő (Karlov — Karlshof Prágában és Sadská) császári alapítás (IV. Károly: 1351, ill. 1362). Hatot érsekek és püspökök, négyet nemesek (Olmütz/Mindenszentek) alapítottak.

28 Ausztriában^ St. Ulrich Wiener Neustadt III. Frigyes császárnak köszönhette alapítását (1460) — négy más Stift viszont az ország nemeseinek. Viszont valamennyi között a legjelentősebb a bécsi St. Dorothea, a polgári származású Andreas Plank, udvari kancellár alapítása. A stájerországi Rottenmannt is Wolfgang Diez nevű polgár alapította. A cseh karthauzi kolostorok alapítója: János király (Smichov/Prága, 1342), János morva őrgróf (Königsfeld/Brünn, 1373), Albrecht von Sternberg, litomysli püspök, később magdeburgi érsek (Trzek 1374) az olmüci kolostoré (Dolany, 1379) pedig különböző morva urak. Ausztriában a két főkolostor Mauerbach és Gaming Habsburg-alapítások voltak (Szép Fülöp herceg 1330, ill. Sánta Albert). Aggsbach alapítója a tartományi marsall, Heidenreich von Maissau (1380). A fejedelmi alapítók nyilván a rájuk amúgy is nagy befolyással levő, papi rendbeli tanácsosaik által szánták rá magukat az alapításokra, másrészt az alapító érsekek, püspökök is valamikor a kancellária tagjai voltak.

30 (Andreas Piánkról már külön megemlékeztünk.) így tehát joggal beszélhetünk arról, hogy a Devotio Moderna alapítások nagy része Cseh- és Morvaországban, Ausztriában az udvari értelmiség érdeklődésének és korszerű törekvéseinek köszönhető. Ez viszont ismét Burdach nézeteit igazolja, aki kancelláriát, cseh korahumanizmust és Devotio Modernát világos összefüggésben látott. Ezek a humanistakatolikus-reformer gondolatoknak szentelt helyek a huszita időkben nagyrészt elpusztultak.

31 Ez a tény mintha arra figyelmeztetne, mennyire másként fogták fel a koruk válságának megoldását egyházi reform és vallásos megújulás útján, udvari emberek és a nép vezérei. 27 Zak i. m. 142—144. 1. 28 A hat egyházi alapítás: Raudnitz / Rudnice 1333; Jan Drazic prágai pp.; Rokitzan / Rokicany 1369; Arnost z Pardubice prágai érsek; ugyanaz Járomé? 1356; Landskron 1371: Peter Jelito, litomysli püspök; Sternberg 1371: Albert magdeburgi érsek; Trebon/Wittingau 1367: a Rosenberg testvérek; Borovany / Forbes 1454: Peter Reichsritter von Linden; Fülnek 1389: Benedikt z Kravarz; Olmüc / Mindenszentek 1391/1493 több morva nemes család: 1. 2ak i. m. 43—44. 1. 29 A következőkhöz uo. 38—43; a Dorotheenstift és A. Plank szerepe, Rupprich W., Das Wiener Schrifttum. 30 Winter, Frühhumanismus 58—64. 1., uo.: К. Burdach és iskolája felfogásának kritikája; a luxemburg-kancellária főalakja, Johann von Neumarkt nem szerepel az alapítók között. 31 Olmüc, Tfebon és BoroVany kivételével többé nem is álltak helyre: 2ak (28. j.). 15* 227