AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Az egyetemi könyvtár állományából - Izsépy Edit: Ibrányi Mihály váradi kapitány szerepe Bethlen István 1636. évi felkelésében

IBRÁNYI MIHÁLY VÁRADI KAPITÁNY SZEREPE BETHLEN ISTVÁN 1636. ÉVI FELKELÉSÉBEN IZSÉPY EDIT I. Rákóczi György 1635-ben már ötödik esztendeje ült Erdély fejedelmi székén, de uralmát még mindig nem érezte terjesen biztonságosnak. Természetének eredendő bizalmatlanságát fokozta annak tudata, hogy az erdélyi rendek őt, a magyarországi főurat idegennek tekintik, s megerősítette Zólyomi lázadozása és Székely Mózesnek a portára futása.

1 Nem bízott csak saját embereiben, azokban, akiket maga emelt fel alacsonyabb sorból, ezek közé tartozott rokona, a vele egyidős Ibrányi Mihály. Ez év nyarán tette váradi kapitánnyá,

2 s a fontos végvár katonai parancsnokságán kívül megbízta azzal, hogy mindenről jelentést tegyen, ami a partiumban, a török hódoltságon és a szomszédos magyarországi megyékben történik. A Habsburgpárti főurak Rákóczit török barátsággal vádolták, de hogy a fejedelemnek a portával való kapcsolata milyen tiszta politikum volt, s mennyire hiányzott belőle a barátság, vagy egyéb érzelmi momentum, azt legélesebben ez évek politikája, Bethlen István támadásának visszaverése bizonyítja. Ibrányi igyekezett megbízatásának lelkiismeretesen eleget tenni. Majd mindennap, sőt néha naponta többször is, hosszan, híven tudósította urát a törökök és a magyarok legkisebb mozdulásáról, s közölte a legkülönbözőbb, később gyakran megcáfolt híreket. Az Egyetemi Könyvtár kézirattárában és az Országos Levéltárban levő - kiadatlan - levelezésének elsőrendű érdekessége, hogy a korábban kiadott, általános politikai természetű dokumentumokat kiegészítve, a belső szervezés, mondhatnánk politikai belbiztonság vonatkozásában hoz új adatokat, szempontokat. Ezért véljük fontosnak közlésüket. 1635 december elején valami mozgolódást észlelt a partiumban. Veres Mihály és Fráter Pál, majd Bethlen Péter minden ezüst, arany marháikat Erdélyből kihozatva Ecsedbe vitték Bethlen István, a volt fejedelem, várába.

3 Veres, hogy magát mentse, beárulta Fráter Pált, akit később Ibrányi fejedelemárulásért lecsukatott. Felháborodva írta Rákóczinak a váradi kapitány: „Egieb dologban ... mind meglehet 1 Gyalókay Jenő: Zólyomi Dávid, Századok. 1917., és Erd. Orszgy. Emi. IX. 1883. 185-186., 340-380. 1. Székely Mózesre uo. IX. 193-195., 377-378., 439. 1. Székely M. 1633-ban futott el. 1635 végén az a hír, hogy Székely Havasalföldről törökkel, tatárral készül Erdélyre. 1635. dec. 26. S. patak, Debreczeni Tamás Ibrányi Mihálynak. Budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattára. Litt, őrig. gyűjtemény. 879. sz. (Később: EK.) 2 1636. végén már 17 hónapja van Váradon. 1636. dec. 9. Várad, Ibrányi M. Rákóczi Györgynek. EK. 899. sz. 3 1635. dec. 9. Országos Levéltár. Gyulafehérvári Káptalan l.tára. 12. Lymbus 1. (Később: OL.) Ha a levélíró nincs említve, akkor mindig Ibrányi Mihály Váradról s a címzett Rákóczi György. is* 275