AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Hermann Zsuzsanna: Hans Dernschwan könyvei között

Akad elvétve olyan kötés is, amely a könyv tartalmához igazodik. Ilyen Melanchthon egyik műve,

10 amelynek felső táblájára Luther aranyozott arcképét nyomták, alatta ezzel a szöveggel: ,,1536. Ez az arc az élő Lutheré, aki tiszta szívvel tanítja Krisztus eszméit." A hátsó táblán Melanchthon aranyozott arcképe alatt ez olvasható: „Az apróbb tudományokban (artes parvae) jeleskedett Melanchthon, ne becsüld le azonban ezt az érdemet." Ezek a mondatok, amelyek - nyilván a könyvkötőnek szánva - Dernschwam írásával egy-egy cédulán a könyvbe beragasztva is megtalálhatók, összes megnyilvánulásai közül talán legvilágosabban fejezik ki Dernschwam határozott Luther-szimpátiáját. A kötései) és ex librisen kívül is akadnak azért, szerencsére, fogódzók az azonosításhoz, sőt, az eredetileg is önálló egységet alkotó könyveknél ez nem is igen problematikus. A tulajdonos szerette beírni a nevét vagy monogramját könyveibe, a címlapra, esetleg a fej- vagy lábmetszésekre, és ahol ezt nem tette, ott is útmutatásul szolgálnak a régi jelzetek. A könyvekből nem törölték ki sem az eredeti jelzeteket, sem azokat, amelyeket a Hofbibliothek első könyvtárosa, Hugo Blotius adott nekik 1575-ben. (Blotius meghagyta Dernschwam könyvtárának egységét, és a könyveket 6742-től 7739-ig terjedő számsorba osztotta.) A müvek végén, a nyomtatott szöveg után pedig többnyire jellegzetes bejegyzés található, egy csupa nagybetűs, valószínűleg pecséttel beütött név és évszám: M. IODOCUS NASS ANNO MDLXIIII. Ez a bejegyzés bizonyára egy 1564-es könyvtárrendezés nyoma, amelynek végrehajtójáról, Jodocus Nassról, azonkívül, hogy Dernschwam famulusa lehetett, csak annyit tudunk, hogy 1569 áprilisában 30 koronát, azaz 46 forint 30 krajcárt kapott a bécsi kamarától.

11 A nehézségek így főképpen a szétszedett kolligátumoknál merülnek föl: ezeknél a régi jelzet (és esetleg Dernschwam neve vagy monogramja) csak az eredeti kötésnél elsőként, a Jodocus Nass-féle bejegyzés e kötésnél utolsóként szerepelt műben található. Segíti végül az azonosítást - Dernschwam kézírásának megismerése után e kutatás tárgya: a könyvekbe írt jegyzetek. Nem minden könyvében találhatók ilyenek, de viszonylag nagy azoknak a száma, amelyekben az egykori tulajdonos benne hagyta nyomát, ha mással nem, aláhúzásokkal, a margóra írt címszavakkal, maga készítette tartalomjegyzékkel. Némelyikében ennél több is föllelhető, az, amit kerestem: Dernschwamnak az olvasottakkal kapcsolatos asszociációi, latin vagy német nyelvű széljegyzetei. Sok ezek között a számunkra érdektelen is, más művekből vett adatok, vélemények, tényszerű kiegészítések. Petrarca műveinek 1501-es velencei kiadásában a szöveget egy latin nyelvű epigrammával egészítette ki, Herberstein Rerum Mosco10 Ph. Melanchthon: Philosophiae morális epitome. Argentorati, 1538, apud Cratonem Mylium. (Jelzete 71 Z 181) 11 F. Babinger: Hans Dernschwam ... . = Deutsche Rundschau für Geographie. 36. Jg. 1913/14. 187. 1. 172