AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Az egyetemi könyvtár állományából - Izsépy Edit: Ibrányi Mihály váradi kapitány szerepe Bethlen István 1636. évi felkelésében

az tréfa es hazugság, de az feidelmeknek eleteknek, feidelemsegeknek elfogiatasaban nem igen lehet tréfa." Majd Győri Márton harmincados futott el Váradról.

4 Ibrányi megbízta a hajdúk közt levő hű embereit, hogy figyeljék Ecsedet. December 28-án Érbagosról kapott jelentést: ,,Ecsedben az ur minden hoza tartozókkal felette igen készül, pakoltatnak. Horvát István ismét ... Budára ment." Horvát Bethlen hívei közé tartozott. Ez már fölötte gyanús volt, a váradi kapitány tüstént közölte a fejedelemmel: ,,Én nem tudom hova készülnének mostan kegyelmes uram, ha Husztra ... igen igen vigiazasom leszen oda is." Rögtön elrendelte, hogy Horvát Istvánt „valaki elfogia en bizoni meg igertem az 12 haz iobbagiot neki Nagyságod kegyelmessegeből, mivel igen lator ember az, sokat is tudna mondani." A fejedelemnek pedig azt tanácsolja, hogy írjon ebben az ügyben a vezérnek, hogy ne engedjék el Budáról Horvátot. Közben ő is 50 lovast küld Horvát után, „ha utiaban el kaphatnak".

ъ Volt-e alapja Ibrányiék gyanakodásának? Bethlen István, Bethlen Gábor öccse, mint volt kormányzó és fejedelem, nem tudott alattvalóként élni, s gyakran éreztette Rákóczi Györggyel, hogy fejedelemségét az б trónról való lemondásának, idősebb fia és veje fegyveres segítségének köszönheti. Éveken át halogatta a hűségeskü letételét, s hogy ezt elkerülje, Husztról Ecsedre a magyar király fennhatósága alá költözött. Hálát a politikában nem lehet várni, még Rákóczinál simulékonyabb egyénektől sem. Bethlen István és Rákóczi György közt a kölcsönös gyanakodás és féltékenység évről évre egyre inkább elmérgesítette a helyzetet. Bethlen idősebbik fiának halála után birtokait, Monorát és Bábolnát Rákóczi, mint fiskalitást, visszaperelte. Vejét, Zólyomi Dávidot lecsukatta. Mikor másik fia Péter, véletlenül megölte egyik nemes szolgáját, s ezért a fejedelem perbe fogatta, az öreg Bethlen elhitette magával, hogy már fia élete is veszélyben forog. Pétert Ecseden hagyta, ő maga pedig 1636 jan. 12-én értékeit társzekerekre rakatta, és néhány száz katonával nagy titkon az egri pasához futott, hogy a török segítségét kérje fejedelemsége visszaszerzéséhez. Ugyanakkor kiáltványt intézett az erdélyi rendekhez, amelyben felsorolta sérelmeit, s Rákóczinak szemére vetette a fejedelemválasztási feltételek meg nem tartását. Ezért ő fegyvert fog Erdély szabadságának visszaszerzésére.

6 Az egri pasa, majd utána Húszain budai vezér örömmel fogadta Bethlen Istvánt, remélve, hogy az erdélyiek belviszályából számukra sok haszon és ajándék származhat. Bethlenben alkalmas eszközt láttak, hogy általa Rákóczira és Erdélyre nyomást gyakoroljanak. A gyanakvó Rákóczit nem érte váratlanul Bethlen elfutása, jelentőségét nem kicsinyelte le. Jól tudta, hogy a Bethlen névnek a portán, s Erdélyben is még nagy 4 Uo. és 1635. dec. 15. EK. 877. sz., dec. 24. EK. 878. sz., dec. 27. EK. 880. sz. 5 1635. dec. 28. Érbagos, Virágházi Gáspár Ibrányinak. OL., és dec. 30. Ibrányi Rákóczinak. EK. 881. sz. 6 EOGyE. IX. 216-218. 1. Levelek Bethlen István támadása történetéhez 1636-ból. Közli Szilágyi S. Tört. Tár. 1884. Az 1636-iki mozgalmak történetéhez. Közli Gergely Samu. TT. 1885. I. Rákóczi György 1636-iki háborúja. Naima török történetíró leírása szerint. Közli Karácson I. Hadt. K. 1893. Okiratok Bethlen I. 1636. évi támadása történetéhez. Közli Lukinich I. TT. 1909. Lukinich I: Bethlen István támadása 1636-ban. Sz. 1910. 276