AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Egyetemünk berendezkedése Budán (1777–1784)

keresik fel minden ruházatukat levetve a közfürdőket; ez a féktelen látvány a tanuló ifjúságban tisztátalan gondolatokat kelt." A pesti megoldást javallaná a bizottság szerint a város kitűnő fekvése, házainak nagy száma, vízben való bővelkedése. Viszont: nincsenek egyetemi célra alkalmas épületek s így ezek létesítése nagy összegbe (kb. 290 000 Ft) kerülne. A három lehetőség részletes vizsgálata után a bizottság levonta a konklúziót: az egyetemet, mely ,,minden tudományágnak nyilvános tárháza", az ország közepén, mindenki által megközelíthető helyen kell elhelyezni. Sorra cáfolta a nagyszombati, ill. a pesti elhelyezést javalló érveket, s felsorakoztatta érveit a budai megoldás mellett. Budán, mely az ország központja, minden kar igénye kielégíthető. A jogászok közvetlen kapcsolatban lehetnek a legfelsőbb bírósággal; az orvosképzésben rendelkezésre áll a kórház (a régi János-kórház) s ott a sebészet s a boncolás technikai feltételei. A protestáns ifjúság a környék falvaiban megtalálja templomait, s így ez sem lehet annak akadálya, hogy tanulmányait itthon, s ne külföldön végezze. A tervezés szerény méreteit mutatja a tervezett központi épület vázlatrajza. A földszinti és az első emeleti fronton helyezkedtek volna el az orvoskari előadótermek és lakások, a pedellus lakása és a career, valamint (két szinten) az Egyetemi Könyvtár. Az első emelet oldalszárnyain a jogi kar két, a hittudományi kar négy előadóterme és két lakószoba a könyvtárigazgató részére. A második emelet hátsó traktusán a bölcsészkar két előadóterme, a természettudományi múzeum és a természetrajz professzorának lakása talált volna helyet. A főfrontra tervezték a tanácstermet, az aulát, a fizikai szertárat és a levéltárat. Az anyagiakat illetően a bizottság úgy vélte hogy a budai megoldás kb. 44 000 Ft-tal kerülne többe, mint Nagyszombat átépítése. Az összes költségekből kb. 40 000 Ft esik a seminarium generale (központi papnevelde) építésére. A 180 000 Ft összkiadásból kb. 133 000 Ft terhelné a tanulmányi alapot. A bizottság jelezte, hogy az egyetemi alap évi maradványa 9000 Ft, mely tőke-, ill. szükség esetén kamattörlesztésre fordítható. Felhasználható lenne még ezen felül az eladható nagyszombati épületek vételára, az Egyetemi Nyomda kb. 1000 Ft értékű elfekvő raktári készlete és az a 10 000 Ft hozzájárulás, melynek megfizetésére a budai megoldás esetén Buda város tanácsa magát kötelezte. A tervezés az irrealitás mezejére tévedt, amikor a bizottság úgy vélte, hogy ha a királyi palotát az egyetem megkapja, csak 10 000 Ft lenne az átépítési költség, és csak az angolkisasszonyok kitelepítéséről kellene gondoskodni. A Niczky vezette bizottság javaslataival 1777 január 16-án foglalkozott az egyetem átköltöztetésének elvi irányításával megbízott ún. vegyes bizottság Eszterházy kancellár elnökletével, Ürményi tanácsos előadásában, az alkancellár, Keltz tanácsos és a Niczky-bizottság tagjainak részvételével.

10 A jegyzőkönyv bevezetőben 10 Az ülés jegyzőkönyvének teljes szövegét kiadta, a költöztetés előzményeinek és kérdéskomplexumának számos részletét plasztikusan megvilágította Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az Egyetem átköltöztetése Budára. Bp. 1959. (A budapesti Egyetemi Könyvtár kiadványai 6. sz. Klny. „Tanulmányok Budapest múltjából" XIII. kötetéből.) - Úgy véljük, hogy Szalatnai, amikor jogosan hangsúlyozza Kempelen elsősorban adminisztratív szerepkörének fontosságát, indokolatlanul mellőzi Niczky elvi irányító szerepének jelentőségét. Tanulmányában hiányolható az egyéb levéltári forrásanyag feltárása s kifogásolható a túlságosan sok feltételezés. - Kempelen szerepével egészen futólagosan foglalkozott még Szentmihályi János (A Könyvtáros, 1954. 3. sz. 21. 1.) 94