AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Pálvölgyi Endre: Az Egyetemi Könyvtár 17–18. századi katalógusai

Az EK szakrendjében mindé változásoknak nyoma sincs a 18. század végéig. Nem kaptak külön helyet a természettudományok, a fizika, a kémia, a növény- és állattan, meg kellett elégedniök a filozófia illetve az orvosi szakban kijelölt alárendelt helyükkel, nem vezettek be külön alcsoportot a földrajznak, a művészeteknek, az újabb szépirodalomnak, a nyelvészetnek, a szótáraknak, lexikonoknak, katalógusoknak, stb. * * * A könyvek raktári elhelyezése Nagyszombatban, Budán és Pesten szakrendben történt, és a szakok sorrendje nagyjából megfelelt a katalógusban alkalmazott szakrendszernek. Nagyszombatban a következő sorrendben álltak a könyvek: teológia (1-7. szekrény), jogtudomány (8-12.), filozófia (11-13.), filológia (15-16.) és történelem (17-19.). A budai sorrend az alábbi volt: teológia (2-17. szekrény, az első téka anyagát nem ismerjük, de kétségkívül az is hittudományi könyvekből állott), történelem (16-24.), filozófia (25-27.), orvostudomány (28—kb. 32.), filológia (34-37.). A Pestre költözés után a felállítási rend jelentősen megváltozott, és - talán Bretschneider hatására - az első helyre a teológiai művek helyett a történelem került (1-12. szekrény), ezt követte az irodalomtörténet (12-13.), a filozófia (13-21.), az orvostudomány (22-24.), valószínűleg ezután helyezték el a jogtudományi műveket, de erről nincs adatunk, utána a történeti segédtudományokat és a földrajzi könyveket (33-39.), majd ismét történettudomány következett (41-42.), filológia (48-53.), és legvégül állott a teológia. 1819-ben még mindig ugyanez volt a sorrend, az első hatvan szekrényben álltak a világi tudományok, és csak utánuk a teológiai anyag. 1844-ben ismét változott a rend, az első tékákba megint teológiai anyag került, de ennek ellenére az 1780-as évek végén alkalmazott elhelyezés emlékét továbbra is felfedezhetjük, bár az egyes szakok a helyhiány következtében szétszóródtak: az első hét szekrénytől eltekintve az első hatvanegynéhány szekrényben az anyag nagyjából helyén maradt: történelem (8-11.), irodalomtörténet (12-14.), filozófia (15-22.), orvostudomány (23-26.), jog (27-30.), történeti segédtudományok (32-33.), teológia 34-36.), ismét történelem (39-42), filológia (42-47. és 50-58.), teológia (59-73.). A 75-81. sz. szekrényekben a kézikönyvtárat helyezték el, majd ismét teológiai művek következtek (82-93.).

78 !f! *fc И* A tizennyolcadik századnak ezzel még nem értünk a végére, hiszen az időrendben következő katalógust a kilencvenes években kezdték el, ennek elemzése tehát még idetartozna, de az ehhez szükséges valamennyi adat sajnos nem áll rendelkezésünkre. Ezért kénytelenek voltunk a munka folytatását későbbre halasztani. Ha a pesti korszak nem is, de katalógusaink történetének egy jelentős szakasza mégis csak itt zárul le: a spontán, egyéni módszerek, meggondolatlan kísérletezések időszakát a korszerű, elméletileg is megalapozott, az olvasók részéről felmerülő igényeket is figyelemmel kísérő szabályok kidolgozásának kora váltja fel. A kísérLd. a 67. sz. jegyzetei. 60