AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Pálvölgyi Endre: Az Egyetemi Könyvtár 17–18. századi katalógusai

jutni, ezért ilyenkor keresztutalókat írtak. Pl.: „de Biel vid. Debiel" és ,,Debiel vid: Biel". A gyarapodás számára eredetileg üresen hagyott hely csakhamar betelt. Legelőször azoknál a szerzőknél jelentkezett a baj, akiknek sok művük jelent meg, illetve akiknek műveiből sok kiadás készült: Cicero, Erasmus, Aquinoi Szent Tamás, stb. Ilyenkor a margón, a lap alsó vagy felső szélén voltak kénytelenek összezsúfolni az új címeket, és ez áttekinthetetlenné, nehezen olvashatóvá tette a katalógust. A legkésőbbi megjelenésű könyv, amelyet bevezettek, 1792-es évszámot visel, s ez arra mutat, hogy eddig az időpontig nem kezdtek hozzá új könyvjegyzék készítéséhez. * * * Az 1780 november 24-én készült leltárhoz fűzött magyarázat helyesen mondotta, hogy a katalógus egybekötött példányában (5a.) „két rovatot elhagytak", a téka és a grádus jelölése valóban hiányzik. A másik példányban (5b.) ezzel szemben megtalálhatók a raktári jelzetek is, és ezek segítségével a nagyszombati raktári rend után a budait is rekonstruálhatjuk. Az említett leltár szerint a könyvek 37 szekrényben állottak,

65 ezt a katalógusban talált jelzetek is megerősítik, a meglevő füzetek alapján ui. a könyvanyag a következő rendben állott: II. Sancti patres et scriptores ecclesiastici, III. Concilia, bullaria,

66 IV. Scripturae Sacrae interpretes Catholici, VI. u. a. és Scripturae Sacrae interpretes Acatholici, VII. Scripturae Sacrae interpretes Acatholici, VIII. Theologi speculativi, IX. Theologi prohibiti, X. Theologi speculativi, XL Theologi morales, XII. Theologi speculativi, XIII. Theologi morales, XIV. História litteraria et miscella letteratura, XV. Theologi polemici, XVI. História ecclesiastica, História civilis, XVII. Scripta ad S. J. pertinentia, XVIII. História civilis, XIX. Historia ecclesiastica, XX. História civilis, XXI. História ecclesiastica, XXII-XXIII. História civilis, XXIV. História ecclesiastica, XXV-XXVI. Philosophi, Medici, XXVII. Philosophi, XXVIII-XXX. Medici, XXXII. Medici, XXXIV. Poetae, XXXVI. Grammatici, Poetae, XXXVII. Poetae. A fentebb ismertetett jelzeteken kívül, részben ezek mellett, részben ezek átjavítása révén, más téka és grádus jelzéseket is találunk a katalógus (5b.) egyes füzeteiben (nevezetesen az alábbiakban: EK Mss J 3512, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 11). E jelzetek segítségével a fentitől eltérő raktári elrendezésről nyerünk képet: I-XII. História civilis, História ecclesiastica, XII-XIII. História litteraria, XIII-XXI. Philosophi, XV-XVIII. Medici, XXII-XXIV. Medici, XXXIII. Nummaria, XXXVIII. Nummaria, XXXIX. Geographi, XLI-XLII. História civilis, XLVIII-XLIX. Poetae, XLIX-LIH. Grammatici, LX. Scripta ad S. J. pertinentia (Id. a II. sz. táblázatot). Az új jelzetek kétségtelenül már a Pestre költözés után kerültek be a katalógus füzeteibe, és így - ha csak hiányosan is - képet adnak az EK 1780-as évekbeli 65 OL. Htt. ASRUB. 1781. ápr. no. 18. Ugyanezt írja Kov.: Adversaria. 1. vol. 61-62. lev. 66 A 3. sz. szekrény tartalmát nem a katalógusban talált jelzetek segítségével állapítottuk meg, hanem egy keltezetlen 18. századi iratból (EK It. 18. századi iratanyag, keltezetlen iratok), amely a helyükről elkeveredett könyveket sorolja fel szekrényenként, és egy-két esetben utal arra is, hol volna a helyük. 55