AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Az egyetemi könyvtár állományából - Donáth Regina: Egy magyar főúr tervezete az ország rendezésére a török hódoltság után

lyának érdekeit biztosítva tudta csak elképzelni. A Collectio Hevenesiana 33. kötete több más reformtémával foglalkozó iratot is tartalmaz (p. 469. sqq. a királyi kúria létesítése), sőt a Proiectum után következik egy Considerationes de proiecto circa regimen Ungariae című feljegyzés, majd De statu ecclesiastico című, a Proiectum egyházpolitikai szempontból való értékelése. Mielőtt a Proiectum (továbbiakban „P") tartalmának részletesebb ismertetéséhez fognánk világosan kell látnunk, hogy milyen viszonyban áll Kollonich Lipót nagy tervezetéhez az Einrichtungswerkhez.

15 A következő lehetőségek merülnek fel: ismerve Hevenesi és Kollonich kapcsolatát feltételezhetnénk, hogy a P. Kollonich tervezetének latin fordítása vagy annak latin nyelvű kivonata,

16 vagy valamilyen átdolgozása, végül talán valamilyen vitatkozó hozzászólás az Einrichtungswerkhez. (Továbbiakban Ew). A felmerülő lehetőségek közül a legtöbb az első pillanatban megdől. Terjedelme miatt nem lehet a P. az Ew. fordítása; tartalmi okokból nem lehet annak kivonata sem. Hasonló okból nem lehet szó átdolgozásról sem. Marad az utolsó lehetőség: a P. vitatkozó hozzászólás az Ew.-hez. Az Ew. mai napig nem látott napvilágot, pedig forrásértékét számosan hangsúlyozták.

17 Gazdag, a rendi állásponthoz képest, viszonylag haladónak mondható véleménye miatt megérdemelne egy az eddigieknél részletesebb marxista értékelést és exegetikus közlést. Eddig legteljesebb tartalmi ismertetését 1911-ben Theodor Mayer készítette;

18 ebből az ismertetésből a magyar szakirodalomban csak részletek váltak ismertekké.

19 Az ok nyilvánvaló. Egy erősen osztálykötöttségű függetlenségi - közjogi szemlélet, csak a germanizáció, az ősi alkotmány és a magyarság elleni támadás nagy haditervét látta Kollonich valóban nagy körültekintéssel készült reformtervezetében.

20 Érdekes viszont, hogy az Ew. ezeket a hibáztatott sajátosságait azonnal nem árulja el, sőt ezek a kérdések a tervezet alkotói előtt bár valóban Habsburghűség szellemében de mégis csak másodlagosan megoldandó problémák maradtak. A nemzetiségi és osztályszenvedélyektől fűtött magyar függetlenségi gondolkozással kevéssé ismerős külföldi történész számára annyira érthetetlen ez a beállítás, hogy annak érzelmi, irracionális jellegét látva csupán, a kérdést az ellenkező végletből hajlandó szemlélni.

21 Említettük, hogy azt a lehetőséget, miszerint a P. az Ew. kivonata lenne, tartalmi okokból kell elutasítanunk. A témák azonossága természetes, hiszen mindenki, 15 Az összehasonlításhoz Maurer és Mayer i.m. i.h. 16 Erre a föltevésre az bátorított fel, hogy tényleg van bizonyos szerkezeti hasonlóság a P. és az Ew. között, de a különbségek még nagyobbak. 17 Tartalmilag a Szilágyi féle millenniumi történettől kezdve minden szintézis több-kevesebb részletességgel foglalkozott vele. 18 L. 11. jegyzet. 19 Mayer főleg Maurer után indult, továbbá műve függelékében 1H-XLV. Compendium der Hauptrelation über die Einrichtung des Königreich Hungarn de anno 1688. című egykorú összefoglalást használta. 23 Szilágyi Sándor: Magyarország története. VII. Bp., 1898. 512-515. 1. Tárgyilagos marxista értékelés Magyarország története. I. i.h. 21 Mayer például az Einrichtungswerket magyarbarátnak minősíti, i.m. 71—72. I. 293