AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)
Az egyetemi könyvtár állományából - Izsépy Edit: Ibrányi Mihály váradi kapitány szerepe Bethlen István 1636. évi felkelésében
uz elébbi jó akarója. Mondotta azt is: Soha rosszabb embereket nem látott, mint a vezér és a vele való basák voltak." Bethlen Péter is hazajött ekkor, s igen óvatosan, hetven gyaloggal és hatvan lovassal ment a káptalanhoz Fogaras ügyében. Egy szekérben, melyet a saját katonái vettek körül, tárgyalt a fejedelem embereivel. „ Sokat panaszolkodott Betlen Péter Czeglédi ... marnék előtt, hogy Nagyságod a diplománk [\J kiadása után minden javait, sok szép ménesét, lövőszerszámit elhordatta minden javaival együtt, a melyik csak könnyen 40 000 forintot megért volna." 6 * Ibrányi annyira állásához tartozónak érezte a Bethlenékre való vigyázást, hogy nem tudott ezzel felhagyni. Még júliusban is azt jelentette Rákóczinak: „Az Ecsedben menő emberem is igen elkések, még nem jőve meg. Betlen István emberit hogy Nándor fejérvár ott látták a Nagyságod emberei, el kell hinni kegyelmes uram, ennek előtte is megírtam vala Nagyságodnak, hogy bejáratja emberit; bizony valóban vigyáztaték reájok, de nagy a mező s mind a más birodalmán megyén be, nem győzi ember lesetni, ... mostan is az itt kin az híre, hogy az ő aranyokkal fizettek az hadaknak." „Betlen Pétert hirdetik vala, hogy bement volna Egerre, de ... én még eddig nem hittem, ha igaz volna megtudjuk bizonnyal nemsokára." A váradi kapitány gyanakvása olyan ötlet szülője lett, melynek indítékát nem lehet csupán a fejedelemhez való köteles hűséggel megmagyarázni. Úgy látszik nem tudott a törökkel való békességbe beleszokni, nem tudott lemondani arról, hogy ne bizonyítsa egyre nélkülözhetetlenségét Rákóczinak. Ezért áskálódott akkor is, amikor már nem volt rá oka. Bethlen Istvánnak egy olasz kereskedő Nándorfehérvárról valami adósságlevelet küldött. Erre Bethlen Ecsedből válaszolt. Bepecsételetlen levele Ibrányi kezébe került, aki a levél üresen maradt részét fel akarta Bethlen ellen használni. ,, ... meg nem tagadhatna, hogi nem az eo pecseti s nem az eo subscript ioja alat volna, nem tartanám en veteknek akar mint veszthetne ember, csak veszne el az emberek közül." Ugyanaznap írt negyedik levelében, mintha előbbi ötlete fel se merült volna úgy közli, hogy Ecsedben Bethlen István „Nagyságod egessegeert is igen nagi pohart köszönt harmad magával, igen meg is itta; de ugi agia Isten egessegere, az meli szíve szerent Nagyságod egessegejert itta meg ... Ha vagion valami szandoka ...az távolinál nagiob szegient akar ismét vallani."^ Gelei Katona István erdélyi püspök augusztusban valami egyházi ügyben elment Bethlenhez. Az megragadta az alkalmat, s nagy esküvéssel mondta: „Latom, hogi kételkedik hozam(l) az erdeli feiedelem eo kegyelme(\), de ha ma az török császár minden (had) ereit érette küldene is, es ollian hit levelet küldene is mint az asztal, soha Isten lelke üdvösséget ne agia, ha ... el menne vélek az erdeli feidelemsegnek keresésére. Hanem ...be megiek Erdeiben ... es az miben tudok mindenekben szolgálok ... eo kegyelmének az feidelemnek." A nagyságos címet még ekkor sem adta meg Rákóczinak az öreg Bethlen. A püspök szerette volna, ha „tökéletes io akaroiava tehetne Betlen Istvánt" a fejedelemnek. 66 64 1637. márc. 31. EK. 904. sz. 65 1637. júl. 11. EK. 909. és 910. sz., valamint OL. Ezen a napon Ibrányi négy levelet írt a fejedelemnek, melyből három maradt fenn. 66 1637. aug. 21., szept. 29. OL. 288
