AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Az egyetemi könyvtár állományából - Izsépy Edit: Ibrányi Mihály váradi kapitány szerepe Bethlen István 1636. évi felkelésében

segben felöle, valamiben mogia lehetne csak el iarna benne, de Isten nem segUi."

51 Február közepén az az álhír terjedt el, hogy az öreg Bethlen sereggel ment be Ecsedbe. Ibrányinak nem volt könnyű tíz mérföld távolról ellenőriztetnie Ecsedet, s a hírek valódiságát.

58 Közölte a fejedelemmel, hogy „Az varadipredicatorok ... azt akarnak, hogi mind eclesijat követetnének valakik oda be török köze voltak Betlen Istvánnal; bizoni meltan is meg érdemietek nagiob büntetést is annál."

59 Szerinte is „igen, igen sok lator ember vagion it mi körülöttünk, Nagyságod ezeknek mind gratiat adott, akik innét az Nagyságod birodalmából oda voltak Betlen Istvánnal." Bethlen Péter Trencsénből leküldte a szolgáit, s azt ígérte, hogy hazajön, de még ott maradt az apósánál. „Az apia törökké lett vala, talán a fianémetté akar lenni." Bethlen István sem akar addig eljönni Husztról, míg a fia meg nem jön „talán gratiat hoz az apjának"™ II. Ferdinándtól is. Rákóczi az 1637 március 1-i medgyesi országgyűlésen a Bethlen István ellen hozott törvénycikkeket eltöröltette.

61 Bethlent birtokaiban nem háborgatta ezután, Zólyomi szabadon bocsátását azonban nem teljesítette. A porta beavatkozásától már nem kellett tartania, mert ügyeit ott rendezte. A szultán a nevében megkötött békességről csak utólag értesült. Előzőleg csupán úgy engedte meg a budai vezérnek a hadjáratot, hogy az a perzsa háborút ne gátolja. A Húszain pasa által Rákóczival kötött béke sok tekintetben megalázó volt a portára nézve, ezért a szultán Huszaint elmozdította, a csatátvesztő temesvári pasát március 14-én megölette

62 és fő tanácsadóját is lenyakaztatta. A megkötött békét azonban a perzsa háború miatt nem bontatta fel, s amikor Rákóczi beszolgáltatta az adót, megkapta a békét megerősítő athnamét.

63 A súlyos konfliktusból, mely könnyen trónjába kerülhetett volna, Rákóczi került ki győztesen. A következtetéseket azonban levonta, a portánál nem lehet takarékoskodni az ajándékokkal, s az erdélyi fejedelem nem térhet el Bethlen Gábor politikájától. Március végén végre bement Ecsedbe Bethlen István, s még megérkezése napján átadták neki a fejedelemtől küldött, s a kiegyezés szerint járó hétezer forintot aranyban. „De igen igen nehezen vötte el, úgy amint Nagyságod intézte vala, úgy mint 2-2 tallérban egy aranyat. Hálátlan dolognak mondotta lenni elsőben, de minthogy inkább hiszem vagyon is szüksége reá, a szer ént elvötte ... Felette igen mentette magát mindenekben, azt mondotta nagy esküvéssel ...: Isten úgy költse fel, vagy soha ágyából fel ne kelhessen, ha Nagyságodnak nem jó akarója, csak hihetne Nagyságod neki, mert valamit ő cselekedett, nem magától volt, hanem az erdélyiek hittak, ujjával mutogathatná meg őket; de ... szíve Szerint kívánja, hogy Nagyságod lehessen 57 1637. jan. 28., febr. 8. és 24. Febr. 12-én jelenti, hogy Bethlen István „meg is Huszton nyugszik az setalas után." OL. 68 1637. jan. 5. és 8. EK. 906. és 907. sz., febr. 15. OL. 59 1637. márc. 15. OL. 60 1637. febr. 20. EK. 903. sz. 61 3. törvénycikk. EOGyE. IX. 589. 1. 62 Márciusban még az a hír, remélik, hogy nem ölik meg a temesvári pasát, mert szultána a felesége. De az értékeit 31 szekéren vitték el Nándorfehérvárra. A budai vezér felől rosszat jövendölnek a törökök. Id. lev. márc. 15. 63 T.m. Á.o. II. 502.1., Веке-Barabás i.m. 269., 346.1., Szilágyi S: Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez. Bp., 1883. 472-477. 1. 287