AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Az egyetemi könyvtár állományából - Izsépy Edit: Ibrányi Mihály váradi kapitány szerepe Bethlen István 1636. évi felkelésében

A helyzet súlyosbodott, mikor Rákóczi, aki feleslegesen egy poltúrát sem adott ki, úgy látta, már nincs szüksége a mezei hadakra. Ezért december 20-án elrendelte, hogy Ibrányi bocsássa el a mezei katonákat. A váradi kapitány mindig készségesen teljesítette fejedelme parancsát, ez ellen azonban még ő is lázadozott. A mezei hadak nagy része nincstelen földönfutókból állott, akik egy szál kardjukból éltek, s télvíz idején sehova se mehettek. Épp karácsony előtt bocsássa szabadon azokat, akik Szalontánál kivívták a győzelmet? A fejedelem parancsára Szalárdra rendelte a mezei hadat, s négyszáz váradi katonát vitt magával. ,,Eok azt tuttak niavaliasok, hogi ...fizetést adok nekik ... En is inkab mentem volna messze földre, hogi sem mint ollian dologért mentem volna közikben, de az Nagyságod kegyelmes parancsolattia szerent kellet cselekednem. Sok számtalan zajgás volt közötök, ha felesed magamai nem voltam volna, mas dolog is törtenhetet volna." Ibrányira is nagyon megharagudtak, mert sok ígérgetéssel, adománnyal hívta ide őket „a szükség idején... Meg esküvenek mind ... haidu módon, soha Nagyságodnak nem szolgainak." A Felsőmagyarországról jött katonák nem mernek visszamenni, mert mind vasra verik őket, mint szökevényeket. ,,Sok volt olian közötök csak egi pénze sem volt, sem soholt télre való takarmania ... nagion sirt sok bennek, kivált kepén az Kenéz Giörgi hadában voltának tul az Tiszán valók." Húsz lovast, nagy könyörgésre elszállásolt Diószegen néhány napra. A három hajdúhadnagyot nem bocsátotta el Ibrányi, hanem a fejedelem parancsa szerint beküldi Erdélybe és többször is felemeli szavát mellettük. ,,Bizoni kegyelmes uram sokat is szolgálának csak az első állapotban kival(t)kepén, Ha egi vitéz ember vagion bizoni Geöri Jakab is az, Kenéz Giorgi is vitéz ember ... Török János is io egi legeni, csak hogi ugi veszem eszembe kegyelmes uram, hogi az szegeni legeni viszen sok dolgot végben, az uraim [pedig] magoknak vindikaliak az glorijat" - célzott Kornisra.

54 A hajdúk szolgálatára mindig számíthattak az erdélyi fejedelmek, ezért Rákóczi György szűkmarkúsága több mint zsugoriság, politikai hiba volt. Nincs nyoma annak, hogy parancsát megváltoztatta volna. Egy év múlva Ibrányi ház és 25 forintot érő szőlő adományozását kérte Győri Jakab számára, „hadd telepednék itt benn meg, mikor szükség kívánná tudna szolgálni."

55 A hajdúk 1644-ben ismét Rákóczi szolgálatába állottak. A Bethlen István iránti bizalmatlanság a megegyezés után sem szűnt meg. A fejedelem gyanúját minden felől igyekeztek ébren tartani. A dadai Nagyidai György írta januárban: „valami uiab ártalmas dolgot forralnak Nagyságod ellen."

56 Ibrányinak továbbra is fontos kötelessége maradt, hogy figyeltesse Bethlenek minden mozdulását. Bethlen Péter januárban Trencsénbe ment, mire Ibrányi rögtön megjegyezte: „Ugian nem niughatnak." 1637 első negyedében a váradi kapitány folyton arra vigyázott, hogy mikor jön le Bethlen István Husztról Ecsedbe. Bethlennek Váradon fogva tartott szolgáit a megegyezés szerint elbocsátotta, egy kivételével. „Nem tudom mit akar, most sincs az eo elmeié helin, senki sincs io remen54 1636. dec. 30. EK. 901. sz. Másnap külön levélben kérte a fejedelem pártfogását a három hadnagy ügyében. Uo. 902. sz. 55 1638. jún. 21. OL., 1640. ápr. 17. EK. 920/e. sz. 56 1637. jan. 25. Hely nélk. Nagyidai György Ibrányinak. OL. 286