AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)
Könyvtárunk és egyetemünk története - Pálvölgyi Endre: Az Egyetemi Könyvtár 17–18. századi katalógusai
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR 17-18. SZÁZADI KATALÓGUSAI (1632-1792) Az Egyetemi Könyvtárban folyó intenzív könyvtártörténeti kutatómunka eredményeként ma már részleteiben is ismerjük az intézmény külső és belső történetét 1899-ig. Az eddig közreadott tanulmányok azonban viszonylag kevés helyet szenteltek a könyvtárban folyó feldolgozó munkának, holott nyilvánvaló, hogy „a megmaradt régi katalógusok egymáshoz való viszonyának és tartalmi kérdéseinek vizsgálata a kor könyvtártörténetének egyik külön feladata lenne." x A katalógusok könyvtártörténeti forrásértéke valóban felbecsülhetetlen, hiszen egyedül segítségükkel nyerhetünk képet arról, milyen színvonalon állott valamely adott korszakban a könyvtár állománya, mennyiben volt korszerű, mennyiben felelt meg a kor követelményeinek? A katalógusok szolgálnak forrásul a könyvtári feldolgozómunka fejlődésének tanulmányozásához is, méghozzá a 17-18. században csaknem kizárólagos jelleggel, továbbá hasznos adatokkal egészítik ki a ]evél- és irattári forrásokat, nem egyszer pótolják azok hiányát (az EK keletkezésének körülményeire például elsősorban a könyvtár legrégebbi, 17. századi katalógusai segítségével derített fényt a közelmúltban Dümmerth Dezső 2 ). Mindezek alapján úgy gondoltuk, könyvtárunk katalógusainak történetével foglalkozó vizsgálódásaink eddigi eredményeit nem volna érdektelen közzétenni, még akkor sem, ha most nem is tudunk valamennyi felmerülő kérdésre választ adni. Emellett szól az a körülmény is, hogy kutatásaink esetleg módszertani szempontból sem érdektelenek, hiszen a könyvtári katalógusok az esetek többségében nem tüntetik fel, mikor készültek, mikor kezdték el, vagy mikor hagyták abba vezetésüket, meddig voltak használatban? Sokszor csak hosszas vizsgálat, a különböző időkből származó katalógusok gondos összevetése teszi lehetővé e fontos tények kiderítését. Némelykor szerencsés fordulat adódik: az irattári anyagban, vagy egyéb forrásban utalás történik a katalógusra, s ennek segítségével pontosan megállapítható, mikor is készült, vagy legalább annyi, hogy bizonyos időpontban még használatban volt. A levéltári források azonban gyakran nem egyértelműek, félreérthetők, és 1 Tóth András; Az EK története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773-1790). Bp., 1966. 121. p. | Klny.: Az EK évkönyvei III. | fa továbbiakban; Tóth: Szerzetesrendek.] 8 Dümmerth Dezső: A budapesti EK gyűjteményének keletkezése 1561-1635. Bp., 1963. IKlny.: MKSz 1963.J |A budapesti EK kiadványai. 20.) [a továbbiakban: Dümmerth: Keletkezése.], и.о.: A budapesti EK állományának alapjai. Bp., 1964. |Klny.: MKSz. 1964.] |A budapesti EK kiadványai.24.| [atovábbiakban: Dümmerth\Alapjai.],x\.ö: Az Antiquissima-gyűjtemény III. kollekciója 1612-1635. Kézírat: EK MSS G 919. [a továbbiakban; Dümmerth: HL kollekció.]
