AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Pálvölgyi Endre: Az Egyetemi Könyvtár 17–18. századi katalógusai

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR 17-18. SZÁZADI KATALÓGUSAI (1632-1792) Az Egyetemi Könyvtárban folyó intenzív könyvtártörténeti kutatómunka eredményeként ma már részleteiben is ismerjük az intézmény külső és belső törté­netét 1899-ig. Az eddig közreadott tanulmányok azonban viszonylag kevés helyet szenteltek a könyvtárban folyó feldolgozó munkának, holott nyilvánvaló, hogy „a megmaradt régi katalógusok egymáshoz való viszonyának és tartalmi kérdéseinek vizsgálata a kor könyvtártörténetének egyik külön feladata lenne." x A katalógusok könyvtártörténeti forrásértéke valóban felbecsülhetetlen, hi­szen egyedül segítségükkel nyerhetünk képet arról, milyen színvonalon állott vala­mely adott korszakban a könyvtár állománya, mennyiben volt korszerű, mennyiben felelt meg a kor követelményeinek? A katalógusok szolgálnak forrásul a könyvtári feldolgozómunka fejlődésének tanulmányozásához is, méghozzá a 17-18. században csaknem kizárólagos jelleggel, továbbá hasznos adatokkal egészítik ki a ]evél- és irattári forrásokat, nem egyszer pótolják azok hiányát (az EK keletkezésének körül­ményeire például elsősorban a könyvtár legrégebbi, 17. századi katalógusai segít­ségével derített fényt a közelmúltban Dümmerth Dezső 2 ). Mindezek alapján úgy gondoltuk, könyvtárunk katalógusainak történetével fog­lalkozó vizsgálódásaink eddigi eredményeit nem volna érdektelen közzétenni, még akkor sem, ha most nem is tudunk valamennyi felmerülő kérdésre választ adni. Emellett szól az a körülmény is, hogy kutatásaink esetleg módszertani szempontból sem érdektelenek, hiszen a könyvtári katalógusok az esetek többségében nem tün­tetik fel, mikor készültek, mikor kezdték el, vagy mikor hagyták abba vezetésüket, meddig voltak használatban? Sokszor csak hosszas vizsgálat, a különböző időkből származó katalógusok gondos összevetése teszi lehetővé e fontos tények kideríté­sét. Némelykor szerencsés fordulat adódik: az irattári anyagban, vagy egyéb forrás­ban utalás történik a katalógusra, s ennek segítségével pontosan megállapítható, mikor is készült, vagy legalább annyi, hogy bizonyos időpontban még használatban volt. A levéltári források azonban gyakran nem egyértelműek, félreérthetők, és 1 Tóth András; Az EK története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773-1790). Bp., 1966. 121. p. | Klny.: Az EK évkönyvei III. | fa továbbiakban; Tóth: Szerzetesrendek.] 8 Dümmerth Dezső: A budapesti EK gyűjteményének keletkezése 1561-1635. Bp., 1963. IKlny.: MKSz 1963.J |A budapesti EK kiadványai. 20.) [a továbbiakban: Dümmerth: Keletkezése.], и.о.: A budapesti EK állományának alapjai. Bp., 1964. |Klny.: MKSz. 1964.] |A budapesti EK kiadványai.24.| [atovábbiakban: Dümmerth\Alapjai.],x\.ö: Az Antiquissima-gyűjtemény III. kollek­ciója 1612-1635. Kézírat: EK MSS G 919. [a továbbiakban; Dümmerth: HL kollekció.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom