AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)
Könyv- és könyvtártörténet - Kalmár Lajos: A stockholmi Bibliotheca Christiniana
Néhány nap múlva elhagyta Krisztina Uppsalát és Stockholmba ment, hogy az utolsó csomagolásnál néhány utasítást adjon még. Az alig huszonnyolc éves királynő lemondását nemcsak otthon, de Európaszerte is mély megdöbbenéssel fogadták. Motteville asszony, a francia királynő palotahölgye jellemezte talán a legtalálóbban Krisztinát: „olyan, mint afontainebleaui kastély, ahol minden nagyszerű, szép, pompás, de minden rendkívüli, rendellenes."™ О maga is hasonlóképpen írt lemondásával kapcsolatban Chanut-höz: ,,Tudom, hogy az általam lejátszott dráma nem a színpad közönséges szabályai szerint volt megrendezve ..." 80 III. Felvetődik a kérdés: hány kötetes volt Krisztina stockholmi könyvtára, és állományából vajon mennyit vitt magával külföldre? Sajnos egyik kérdésre sem tudunk egyöntetű, határozott választ adni. Krisztina könyvtárának kutatója Harald Wieseigren három-négyezerre becsülte a kéziratok számát, Henrik Schuck a neves svéd irodalomtörténész pedig kb. húszezer kötetben állapította meg a nyomtatott könyvek mennyiségét. 81 Ez volt a legnagyobb gyűjtemény Svédországban, nagyobb volt az uppsalai könyvtárnál is. A királynő uralkodásának utolsó éveiben azonban megkezdődött a könyvtári anyag lemorzsolódása az udvar fizetésképtelensége miatt, amikor Vossius és Heinsius is visszakövetelték könyvtárukat. Ezt betetőzte a lemondása körüli anarchia, midőn a csomagolással járó nagy felfordulásban, majd a gazdátlanul hagyott könyvtár fosztogatásával nagy pusztulás érte a gyűjteményt. Ráadásul alig hagyta el országát Krisztina, útközben máris kénytelen volt jelentős értékben eladni kézirataiból ékszereivel együtt, hogy súlyos pénzzavarán könnyítsen. Még így is jóval kétezren felül számlálható azon kéziratok száma, amelyek végülis megérkeztek Rómába. 82 Mindezt számításba véve megállapíthatjuk, hogy ez a kéziratgyűjtemény valóban az elsők között volt Európában. Külön értéket adott a gyűjteménynek több különleges ritkasága. A húszezer kötetes könyvállomány ugyancsak élenjárt, összehasonlítva a többi európai gyűjteménnyel. Igaz, hogy a Mazarin könyvtár majdnem kétszerese ennek, ez azonban a legnagyobb bibliotékának számított Európában. Talán még ezt is szerette volna Krisztina túlszárnyalni, erre vall Gui Patin-nak az az egykorú megjegyzése, hogy Vossius akivel párisi könyvvásárló útja alkalmával kapcsolatban állt, azzal dicsekedett neki: a királynő könyvtára lesz nemsokára a legelső Európában, felülmúlva Mazarin bíboros gyűjteményét is. 83 Ezt az udvar anyagi csődje miatt nem sikerült megvalósítania. Amint a fenti adatokból kiderül, a kéziratgyűjteményt csaknem teljes egészében magával vitte. A könyvállományra vonatkozóan sokkal nehezebb meghatározni a kivitt anyag mennyiségét. A később, Rómában felállított könyvtár könyveinek számszerű adataiból ítélve talán megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy még a Szentimrei: i.m. 7. p. Szentimrei: i.m. 148. p. 111. svensk litt. II. 148. p. Szentimrei: i.m. 69. p. 1 jegyz. és Neumann: i.m. 140. p. Szentimrei: i.m. 43. p. 199