AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Kalmár Lajos: A stockholmi Bibliotheca Christiniana

• r i '" " * Miután Heinsius megérkezett, tulajdonképpen Vossiussal ketten látták el a királyi könyvtár vezetését, és egymást váltották, amikor valamelyikük külföldi utazáson volt. Mikor Vossiusnak meghalt az apja, engedélyt kapott Krisztinától, hogy ideiglenesen visszautazzon Amsterdamba. Heinsiusnak is volt már könyvtári gyakorlata, hiszen 1642-ben Angliában, majd Parisban a leghíresebb könyvtárak munkáját, kéziratgyűjteményeit hosszasan tanulmányozta. Specialitása az Ovidius és Claudianus kódexek kutatása volt. 1647-ben Nápolyban időzött, 1649 októberében pedig Hollandiából utazott Stockholmba, ahonnan azonban 1650 februárjában a királynő utasításával ismét visszatért Hollandiába kéziratok felkutatására. Ezalatt Vossius látta el Stockholmban a könyvtári feladatokat. Útközben Heinsius megkezdte vásárlási akcióit, így Koppenhágában a híres lundi kéziratokért versengett, Sorőből javaslatot küldött, hogy vegyék meg a Stephanus könyvtárat, Gottorpban pedig hosszasan időzött, mert kivonatokat készített a hercegi kéziratokból, sőt ezekről szerzett egy katalógust is. Hamburgban megnézte Lindenbrogius könyvgyűjteményét. Brémában pedig kiválasztott a város archívumában néhány értékes kéziratot, melyeket az ő felhívására elküldtek Krisztinának. Nyilván útközben tőle is kérhettek katalógust a svéd királynő könyvtárának egy-egy különgyűjteményéről, erre következtethetünk abból a levélből, melyet Vossiusnak írt, kérve őt, küldjön számára egy jegyzéket Krisztina könyvtárának kémiai gyűjteményéről. Vossius válaszolt is azonnal: ,,Valószínűleg még emlékezel rá, hogy egy nagy raktárra való akad az ilyesféle könyvekből, úgyhogy a jegyzék ezekről egy vastag könyv lenne."

39 1650 nyarán könyvtáros váltás történt. Most Vossius indult Hollandiába, Heinsius pedig visszatért Stockholmba. Hazaérkeztekor beszámolt a koppenhágai királyi könyvtárról, és megállapította, hogy ott csak por és piszok található. Megemlítette, hogy a dán könyvgyűjtő Seefeld J0rgen (1594-1662) könyvtárát érdemes lenne megvenni, ,,az meglehetősen jó, de nem kell bőkezűnek és pazarlónak lenni megvásárlásánál".

40 Nem is vette meg Krisztina, igaz, hogy a svéd-dán háború során később hadizsákmányként, ingyen megkapta. A javasolt Stephanus könyvtárat ezzel szemben megvásárolta, ennek összegét azonban már De la Gardie hitelezte számára. Ez az anyag meg is érkezett még 1652 június előtt Stockholmba. Krisztina már 1649-ben elhatározta, hogy megveszi Vossius apjának híres könyvtárát, amelyet elküldtek számára a fiatal Vossius gyűjteményével együtt a svéd fővárosba. Később az az anyag is beleolvadt a királyi könyvtárba, amit Isac Vossius ezen kívül hozott magával saját tulajdonaként. A pénzügyi kamara számadásai között 1649 novemberében erre a szállítmányra vásárlási összegként tizenkétezer tallér ezüstpénzt jegyeztek be, - más adat szerint nyolcezer birodalmi tallért ígért Gerhard Vossius könyvtáráért Krisztina, - nyugtát azonban nem mellékeltek, ami azt bizonyítja, hogy nem lett kifizetve.

41 A külföldi könyvtárakból kért katalógusok alapján az 1650-es évek elején megkezdődött a Bíbliothecae Christinianae Catalogusának szerkesztése és leírása. Vossius Wieselgren: i.m. 27. p. Wieselgren: i.m. 27. p. Wieselgren: i.m. 28. p. és 111. svensk Litt. II. 147. p. 187