AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Hermann Zsuzsanna: Hans Dernschwan könyvei között

HANS DERNSCHWAM KÖNYVEI KÖZÖTT HERMANN ZSUZSANNA Nem tagadom, amikor 1964-ben Bécsbe mentem, hogy a Nationalbibliothek egyik 16. századból fennmaradt könyvgyűjteményében az eredeti tulajdonosnak, Johannes Dernschwamnak széljegyzeteit keressem, azt reméltem, kincsekre fogok bukkanni. Nem teljesen alaptalanul: találtak már eddig is értékes adatokat e könyvek lapjain, régóta tudták, hogy Dernschwam szívesen rögzítette írásban az olvasottakkal kapcsolatos asszociációit. Dernschwam életének és működésének első komoly, mindmáig legalaposabb kutatója, Franz Babinger, már 1912-ben sürgette e könyvek rendszeres átvizsgálását.

1 Ha ez nem is történt meg, az eddig felfedezett bejegyzések őt igazolják: adalékokat szolgáltattak nemcsak magának Dernschwamnak, hanem egyes, vele kapcsolatot tartó humanistáknak életéhez, működéséhez is, fényt vetettek egy-egy könyv, kézirat sorsára.

2 Mindaz, amit Dernschwam tevékenységéről, gondolat- és ismeretvilágáról tudtam, csak fokozta várakozásomat és az eredménybe vetett hitemet. 1 F. Babinger: Hans Dernschwam, ein Kleinasienforscher des 16. Jahrhunderts. = Deutsche Rundschau für Geographie. 35. Jg. 1912/13. 546. 1. - 1523-ban, Dernschwam törökországi naplójához írt bevezetésében, Babinger megismételte e felszólítását. Ld.: Hans Dernschwam's Tagebuch einer Reise nach Konstantinppeí und Kleinasien (1553/55). Hrsg. und erläutert von Franz Babinger. München - Leipzig, 1923. XXX. 1. 2 J. Stöffler 1532-es Ephemeridesét (Jelzete: 72 V 32) Dernschwam bejegyzési naptárként használta; életének több eseményét csak e bejegyzésekből ismerjük. Hieronymus Balbira, Cuspinianusra és Angelus Cospusra vonatkozó adatokat írt Balbinak 1494-ben Bécsben kiadott epigrammagyűjteményébe és Diodorus Siculusnak Angelus Cospus fordításában 1518-ban Velencében megjelent művébe, az utóbbiból arról is értesülünk, hogy Angelus Cospus a Corvin-könyvtárból kapott kézirattal dolgozott (Jelzete: 28 A 55). Törökországi útjáról több görög kéziratot hozott, ezek megszerzésének módját mind a kéziratokban, mind az azok alapján kiadott könyvekben kifejtette. - Széljegyzeteire t.k. már életében fölfigyeltek: Hieronymus Wolf, aki Corpus historaie Byzantinae c. gyűjteményében felhasználta a Dernschwam-féle kéziratokat, Zonaras művéhez 1556-ban írt előszavában idézte a fölhasznált kéziratra írt jegyzetét. A múlt században Ernst Birk, történész és 1844-től a Hofbibliothek dolgozója, majd 1871-től 1891-ig annak vezetője, foglalkozott Dernschwammal és könyvgyűjteményével, de kutatásainak eredményét nem publikálta; az általa gyűjtött anyag - köztük utalások Dernschwamnak 6, részben előbb említett, jegyzetekkel ellátott könyvére - a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött hagyatékában található. (Nachlass Birk. Nr. 158.) Babingeren kívül legutóbb Ankwicz-Kleehoven használta föl Dernschwam széljegyzeteit (ő találta meg a Diodorus kiadásba írt megjegyzést). Ld.: H. Ankwicz-Kleehoven: Der Wiener Humanist Johannes Cuspinian, Gelehrter und Diplomat zur Zeit Kaiser Maximilians I. Graz-Köln, 1959. 123.1. 167