AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Vértesy Miklós: A lapszerkesztő Vértesi Arnold. (Egy fejezet a magyar sajtó 1861–1871 közti történetéből)

„ma már százezrenkint és milliomonkint számítja híveit. A kormányok üldözése nem fogyasztja, és csak növeli számukat. Egy óriási szövetség, melyben nemcsak a nyers tömeg, hanem a gondolkozó fők, bölcsészek és tudományos férfiak is képviselvék." A munka és a tőke közt kitört a harc, s ennek éltető lelke Marx. „Sajátos jelenség, egy tudós szobájából vezérel egy lassan bár, de határozottan előretörő általános európai forradalmat" A cikkíró úgy tudja, hogy III. Napóleon is támogatta a mozgalmat. „Meglehet, hogy ravasz császári politikából szüksége volt rájuk, hogy ijesztőnek használja őket a burzsuávál szemben, s alkalmas időben majd vérben fojtsa el a mozgalmat, melyet maga nevelt, hogy így, mint a társadalom megmentője léphessen megint elő." A kommün kitörésében az internacionálé nagy szerepet játszott, —• állapítja meg a cikk — legtöbb tagja szenvedéllyel csatlakozott hozzá, mert „elérkezettnek látták apercet az új társadalmi rend megálapítására."

m Az Ország-Világ kitűzött programját a szépirodalmi rész is követte.. Költeményei közül több dicsőíti a franciákat, mint Zalár (Az emberiségi hőse, Hugo Victorhoz, A lég hajósa), Szelestesy László (A Loire partján)" és Udvardy Géza (A zsarnok álma) versei,

09 ezenkívül közölt Hugo, Beranger és más francia költők műveiből fordításokat.

70 Szép számmal találunk szabadságbarcos és háború-ellenes költeményeket is. Ilyenek Csukássi: Samyil, Darmay: Mily messze még?, Ábrányi: Germániához, Lauka: A bécs-újhelyi vértanúk kétszázados emlékezetére, Thaly: Hej egriek,. újváriak!

71 í A társadalmi berendezés igazságtalanságait aránylag kevés írás kárhoztatja. Ilyen mindenekelőtt Vértesi elbeszélése, A siralom völgyéből^ amely naturalisztikus színekkel festi a szegények nyomorát.

72 Tóvölgyi a Titkos gyógyszerben az arisztokrácia előtti hajbókolást gúnyolja, de elég halaványan. Érdekesebbek a francia eseményekkel foglalkozó szépprózai művekMikszáth, aki később csak magyar tárgyakat dolgozott fel, első nyomtatásban megjelent elbeszélésében a háborús Franciaországba vezeti olvasóit. Hőse, a kedves Gaillard apó, egy öreg hatvanéves párizsi bohém, állandóan tréfálkozó szegény fickó. A sedáni vereség hírére beáll katonának. Ott is folyton tréfálkozik, csapatát miatta hívják nevető kompániának. Dijon mellett esett el.

73 Tóvölgyi hasonló tárgyú elbeszélést írt: Napóleon bukása után egy idősebb családapa fellelkesedik, és fegyvert fog hazája védelmére.

74 68 O—

V. 50. sz. 588—590. 1. 69 О—

V. Zalár versei a 12., 37., 43. sz.-ban, Szelesteyé a 4. ez.-ban, Udvardyfr pedig a 39. sz.-ban. 70 o—

V. 8., 37., 50. sz. 71 О—

V. Csukássi verse a 16., Darrnayé a 21., Ábrányié a 13., Laukáé a 18. és Thalyé a 14. számban. 72 o—

V. 1—7, sz.-ban. 73 Q_V. 21—23. sz. 74 О—

V. A harcos, családja 8. sz.. 18ő>