AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Vértesy Miklós: A lapszerkesztő Vértesi Arnold. (Egy fejezet a magyar sajtó 1861–1871 közti történetéből)

Belpolitikai téren az Ország-Világ a szélsőbal álláspontjából tudósít az országgyűlések és delegációk tárgyalásairól, a politikai élet különféle eseményeiről. Gyakran támadja a kormányt, a bécsi udvart és az egész közösügyet egy-egy csípős megjegyzéssel, de ilyen irányú hosszabb, jellegzetesebb cikkeket hiába keresünk benne. Egy irodalmi-ismeretterjesztő hetilapnak nem is lehet célja a napi politikába való beavatkozás. Május után, mikor a politikai melléklap megszűnt, a belpolitikai profil még színtelenebb lett. Az ismeretterjesztő rész magas színvonalú. Igen sok írás foglalkozik a magyarság haladó hagyományaival, elsősorban a szabadságmozgalmakkal. Ilyen tárgyúak többek közt 1-6. sz.: Kossuth nejének menekülése, 5-6. sz.: Mozaikokba 48/49-i szabadságharcból, 8-9, sz.: A pesti Neugebäude és rabjai, 8-11. sz.: Erdély vérnapjai. 11. sz.: Visszaemlékezés 1848. március 15-ére, Március 15-e 1860-ban. 18. sz.: Zrínyi Péter a börtönben és a vérpadon, Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc és Fragepán Ferenc emlékezete. Sok illusztrált cikket találtunk az ország egyes vidékeiről (köztük Orbán Balázs székelyföldi ismertetéseit), magyar és külföldi népszokásokról, elhunyt, kinevezésüket vagy jubileumukat ünneplő emberekről. Az ázsiai tárgyúak Iközül kiválnak Xantus János és Vámbéry Ármin írásai. A nagyszámú cikkből elvi megállapításai miatt kettőt kell kiemelni. Az egyiket Materializmus és háború címmel Mentovich Ferenc írta, az első magyar darwinista, aki Darwin felfedezését kora legnagyobb vívmányai közé sorolta. Támadja Alexander Bernátot, aki a materialista gondolkozás és a háború közt oksági kapcsolatot talált. Ha elfogadjuk a létért való küzdelem elvét, akkor ebből — Alexander szerint — logikusan következik az, hogy az ember is küzd a létéért, s így állandóan háborúskodik. Mentovich kigúnyolja Alexander Bernátot. Az ő tárcacikke szerint ugyanis az ember arra a gondolatra jöhet, hogy Vilmos király hadi tanácsában csupa darwinista, materialista foglal helyet, és ezek sarkalják a hős királyt a kegyetlen háborúra. Márpedig mindenki tudja, hogy ott „szent és kegyes férfiak tanácskoznak, kik imádkoznak, úrvacsorával élnek, minden vasárnap a templomba járnak." Mi hát az igazság? — teszi fel a kérdést. Megadja rá a feleletet is. Valóban kell az embernek küzdenie a létéért, de az ellenfél a természet. Vele szemben pedig nem „öldöklésre, hanem vállvetett békés egyesülésre van utalva" Csak így tudja a mocsarakat kiszárítani, így tud két mag helyett hármat, négyet termelni. A porosz király nem a természet törvényei szerint cselekszik, hanem éppen ellene, háborúja „nem egyéb, mint az abszolutizmus harca a szabadság ellen."®

7 Decemberben Az internacionálé és Marx Károly címmel jelent meg egy ismertetés. Az internacionálé — állapítja meg a névtelen szerző — b7 O—v. 3. sz. 26. 1. 184