AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Egyéb tanulmányok - Láng József: Katymár község földrajzi nevei

János kormányzó Töttös László ellen vizsgálatot rendel Lengyeli Péter és fiai elfogatása miatt. (Z. IX. 172. oki.) A név előfordulásai: ,,... In personis Petri de Lengéi ac... filiorum eiusdem de eadem Lengéi exponitur.. ." (Z. IX. 224. L), „. . . eosdem Petrum de prefata Lengéi, Barnabam et.. ." (u. o.), „... ut puta Valentini et Bl^sii de predicta Lengéi captivassent..." (u. o.) ,,. . . commetaneis pretacte possessionis Lengéi aliisque nobilibus .. ." (u. o.) 1461: Töttös László és társai kirabolják és felgyújtják a helység templomát. >(Z. X. 119. oki.) A név előfordulása: „...ad possessionem Lengéi, ibique hostia ecclesie . . ." (Z. X. 143. L). 1504: Aranyán stb-vel együtt pusztaként említve. A névalak: Lengyel. (Iványi. IV. 66. 1.) A'törökkori adólajstromok 2554-ben, 2570-ben és 2590-ben Katymárral s a terület egyéb helységeivel szintén a zombori nahijébe sorolva tartják számon. A névalak: Legyen. (Steltzer. 43.) 1598: Esztergom vidékének újratelepítésekor, miként Katymár, Ólegyen lakói is Esztergom vidékére költöztek. Az erről szóló okmányban a helység neve Legyen alakban szerepel. (Sz. 1903. 535. 1.) 1641: Arról értesülünk, hogy Katymár, Legyen, Gara stb. falukat nádori donátioként Milojkovics Miklós kapta. 1642: Aszalay István és Komjáthy Ábrahám vezettetnek be Borsod, Legyen és Gara birtokba. 1643: Az utóbbinak Milojkovics Miklós ellentmond. 1657: Aszalay halála után a nádor Borsod és Lengyel birtokot bernátfalvi Földvári Jánosnak és Mihálynak s ezek utódainak adományozta. 2663; Katymár, Gara és Legyen birtokokba Bory Mihály, Dvornikovics Miklós és Szalatnyai György iktatnak 'be. 2700: Az ezévi Olber-féle összeírásban a hely Legyen névalakkal szerepel. Ugyanez évben Legyent Borsoddal együtt Földvári László Buttler János bárónak adta zálogba, s az a kalocsai érsek és a budai kamara tiltakozása ellenére is az ő birtoka marad. 2 714-ben a helység Legyen néven 1 bíróval és 22 adózóval, 2725-ben pedig 15 adófizetővel a bajai járásban szerepel. 2720: A falu lakossága elköltözött, minden bizonnyal a szomszédos Regőcére. A hely ezután csak pusztaként szerepel az iratokban. 2725: A pusztává lett helyet Borsoddal együtt Hammerschmidt Antal Bács megyei alispán megvette Buttlertől, s azok felét még ugyanabban az évben eladta Latinovics Dánielnek és Istvánnak. 2726: A Latinovicsok a puszta másik felét is megvásárolták Hammerschmidttől. 2736: Latinovics Péter a két pusztát nádori donátiaként kapja meg. 1744: Földvári György, Miklós és Sándor eredménytelenül tiltakoznak a két birtoknak nagyapjuk részéről 1700-ban történt elzálogosítása ellen. (Valamennyi utóbbi adat és értesítés: Iványi. II. 150—151. 1.) 1747: A Latinovics család Borsod és Legyen pusztákra királyi adománylevelet és a Borsodi előnévre kiváltságot nyer. (Nagy Iván: Magyarország családai. VII. Pest, 1860. 39. 1.) 2759: Berky Zsófia, Vahot Ádám özvegye Latinovics Péter javára lemond a Borsod és Lengyel birtokban őt illető minden jogról. (Iványi. i. h.) 2872: Ó-