AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Egyéb tanulmányok - Láng József: Katymár község földrajzi nevei

is. (Iványi. III. 61.) 1598: Esztergom vidékének újratelepítése során Katymár lakossága is Esztergom környékére költözött. Az erről szóló okmány a falut Kachmar névalakban említi. (Sz. 1903. 535. 1.) 1641: Katymár, Lengyel (1. Ólegyen) Gara falvak stb. Müojkovics Miklós birtokába jutottak. (Iványi. III. 39.) 1642: Az előbbieket nádori adományként Aszalay István és Komjáty Ábrahám akapták. (Iványi. i. h.) 1663: Bory Mihály, Dvornikovics Miklós és Szálatnyai Horváth György kerül beiktatásra többek között Katymár birtokába is. (Iványi. III. 62.) 1679: Arról értesülünk, hogy Katymár harácsot fizet az érseknek. (Iványi. i. h.) 1700-ban, 1714-ben, 1715-ben, 1718-Ъап és 1727-ben faluként említik az okmányok. (Iványi. i. h.) 1744: A falu pecsétjén: „Selo Kagmar" (Ivány.i III. 63.) 1763: Arról értesülünk, hogy Katyrnár Sára (l. ott) pusztát béreli, de erre nincs szüksége, mert a hozzátartozó Felső-Roglatica (1. Roglatica) pusztával elegendő határa van. (Cotihmann. 15. 1.) 1800: Latinovics József és János a kincstártól megvették Katymárt. (Iványi. III. 62.) 1832: A község pecsétjén a falu neve először szerepel mai alakjában. (Iványi. III. 63.) 1846: Latinovics Sándor kérelmében mezővárossá kívánja tétetni a helységet. (Iványi. III. 62.) 1864: „...ezen név alatt Katymár hajdantól ösmeretes ..." (Pesty.). A község nevét egy szórványosan még ma is élő népetimológia két keresztnév összeolvadásából magyarázza. Eszerint a Szentkűton (1. ott) túl hajdan egy csárda állott, amelynek két nőtestvér, Kati és Mari voltak a tulajdonosai. Nevükből először Katimari, majd Katimár, végül Katymár formában alakult volna ki a község mai neve. A név tudományos etimológiájának megfejtésére Bátky tesz kísérletet. Bátky a nevet a Fejér megyei Kajmádhoz hasonlóan török eredetűnek tartja. Kajmád (régebben Kagymat, Kagymathy) a török eredetű kajmák „elrontani", „megölni" igéből, amely személynévként is előfordult. Ide tartozik Bátky szerint a Bodrog megyei és a hevesi Katymár is, és hozzáteszi, hogy mind e helyek szomszédságában ugyancsak törökből magyarázható helyneveket találunk. (F. E. IX. 99.) h. Katymár-hegy: 24. d. 1906: Katymár hegy (ÄFH2). A határ legmagasabb pontja. Magassága 126, 8 m. Tetején mérnöki torony áll. Az elnevezés valószínűleg a földmérő munkálatok vagy a térképfelvételek idejéből (XIX. sz. vége, ill. XX. sz. eleje) való. A nevet a lakosság nem ismeri. h. Kaszáló: 25. 1906. Kaszáló. (ÁFH2) Csak a kataszteri térképen szereplő név. Egykor bizonyára hivatalos használata volt. A ma élők előtt ismeretlen. m., b., n. Kígyós: 26. p. A név történelmi forrásokban illetve forrásjellegű feldolgozásokban is többször szerepel. 1837: Kígyós-ér: „. .. a vármegyétől ásott mederben folydogálván — Bezdán és Zombor között szakad a Ferencz csatornájába" (Fényes. 129. 1.). 1864: Kígyós: 21* 323