AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)
Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Nagy Istvánné: A Horthy-korszak „középosztályának” irodalmi ízléséről
valamennyi kimutatás első hat—nyolc szerzője között szerepel. Rögtön xitanuk: Herezeg, Molnár Ferenc, Cooper következnek. A modern magyar irodalomból Gulácsy Fekete vőlegények és Zilahy Két fogoly című könyvét emelik ki (ez utóbbit többen elítélő megjegyzéssel). Nyirő, Tóth Tihamér, Rákosi Viktor — kevésbé Mikszáth és Móra — szerepelnek még a listákon. Egészen kirívó eset, amikor a „kedvencek" között Karinthy, Kodolányi, Tamási Áron, Kosztolányi nevével is találkozunk. 87 vagy néprajzot, szociográfiát (Szabó Zoltán, Ortutay) keresnek a diákok, Krúdy, Ady nevét is felsorolják. 88 A kedvelt könyvek között csaknem kizárólag prózai alkotások szerepelnek. Nagyritkán kiemelik a Toldit, vagy Petőfi verseit. A külföldi irodalomból a divatos, felkapott regényeket említik legtöbbször (eltekintve a kifejezetten ifjúsági irodalomtól), Bromfield, Cronin regényei népszerűek. S bár a felmérések leggyakrabban az iskolán belül zajlanak le, s így a tanulók valószínűség szerint kevésbé árulják el ezirányú „műveltségüket", nagy százalékban hódít a ponyva az ifjúság körében. (Átlag az alsó osztályokban 40%, a felső osztályokban. 30%.) A lányok körében óriási közkedveltségnek örvendenek a „lányregények" (Altay Margit, Tutsek Anna stb.), határozott kívánság merül fel részükről: a hősnő fiatal lány legyen, s így Cilike mellett eltörpül Twist Olivér, vagy Bornemissza Gergely. Ugyaniakkor azonban a verseket jobban kedvelik, sűrűn emlegetik a hazafias és irredenta költeményeket. Az újságolvasás elég rendszeresnek tekinthető a diákság körében, szintén elsősorban a felsőbb osztályokban, néhol a folyóiratok iránt is mutatkozik érdeklődés, leginkább az ifjúsági lapok iránt (Magyar Cserkész, Zászlónk, Ifjúság és Élet). Csak ilyen vázlatos áttekintés alapján is kitűnik, lényegében nem sokban különbözik a tanulóifjúság a „középosztály" felnőttjeitől, ízlésük nem fejlődött nagyobb mértékben, nem léptek előbbre. E szomorú tény okaira nem nehéz megtalálni a választ. Először is a „középosztály" gyermeke környezete szoros korlátai között él, sokkal kevesebb mozgási lehetősége van, mint a munkás és paraszt fiataloknak. Kevésbé hathatnak rá az új benyomások, a szülői ház s az iskola felügyelete következtében. S itt kapcsolódlik a másik ok az elsőhöz: az irányítás intenzív, céltudatos volta. A félművelt szülők gyermekük olvasását irányító tevékenysége például inkább ártott, mint használt. A felekezeti iskolák nagy száma is megtette a maga haladásellienes' hatását, de nem maradtak le „óvintézkedésben" az állami gimnáziumok sem. A polgári iskolák, gimnáziumok és leánygimnáziumok számára kiadott ifjúsági könyvjegyzék elrendeli, hogy minden, a jegyzékbe nem foglalt könyvet az iskolai könyvtárakból el kell távolítani. Felül кеД vizsgálni az állományt, hogy ,,a) nem tartalmaz-e a mű állam vagy alkotmányellenes és vallásellenes, a fennálló társadalmi rend еДеп izgató célzatot vagy tanítást, b) nem fogArató László 86. sz. jegyzetben i. m. 450. 1. Ld. 47. sz. jegyzetben i. m. 73-74. 1. 219