AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Vértesy Miklós: A lapszerkesztő Vértesi Arnold. (Egy fejezet a magyar sajtó 1861–1871 közti történetéből)

József. Rábukkanunk egy cím nélküli ismeretlen Eötvös József versre is. Kezdete: „Nem némák a virágok..., és ma sem szerepel az. író összegyűjtött munkái között.

47 Az Ország-Világ Dickens, George Sand, Sacher-Mazot és Turgenyev prózájából, Beranger, Hafiz, Hugo, Longfellow, Shakespeare stb. költeményeiből közöl fordításokat, de ezek száma jóval az eredeti alkotásoké alatt marad. Az ismeretterjesztő cikkek írói közül kiemelkedő nevűek Mentovich Ferenc, Orbán Balázs, Rámér Flóris, Xantus János, Vámbéry Ármin, művészettörténeti vonalon pedig Ábrányi Kornél. A lap Vértesi szerkesztői tevékenységének legkiválóbb terméke. Korábbi munkája során bő tapasztalatokat szerzett a redakció vezetésére, sok írót ismert meg, tudta kitől mire számíthat, és közben ízlése is fejlődött. Ennél lényegesebb az a körülmény, hogy itt nemcsak szerkesztő volt, hanem kiadó is. A lap politikai irányvonalát teljesen szabadon, minden befolyástól menteseri határozhatta meg, kiadói önkény nem korlátozta. A baloldali magatartás, az antimilitarista propaganda, az abszolutizmus gyűlölete és a franciabarátság egyaránt jellemzi Vértesit és az Ország-Világot. Ugyanezt kell mondanunk a kommün iránti rokonszenvről. Hogy ez mennyire a szerkesztő meggyőződése volt, legjobban regénye mutatja, A commune harca, amelynek főszereplője az események során egyre jobban megérti a proletariátus törekvéseit, és egyre jobban megismeri ennek ellenségeit. A lap baloldali szellemét Csukássi nem helyeselte, s ezért májusban otthagyta a szerkesztőséget. A 20. számban közölt bejelentés szerint ez „magánügyei és többrendbeli elfoglaltságai miatt" történt, de Vértesi évekkel később megírta, hogy politikai okokból támadtak köztük súlyos nézeteltérések és „sok évi barátságunk azzal végződött, hogy látni sem akartuk többet egymást.

,m Az írógárda többi tagja a szerkesztőhöz hasonló gondolkodású volt. Ennek köszönhető, hogy a politikai jellegű cikkekben hangoztatott nézeteket szolgálta az ismeretterjesztő rész is, a szépirodalmi is. A célkitűzésről a mutatványszám Program is, nem is: ahogy tetszik! címmel tájékoztat. Beszél a hónapok óta pusztító háborúról, amelynek során „a világ két leghatalmasabb nemzete pihenést nem ismerő kitartássál, s a jelenkor műveltségét szomorúan jellemző kegyetlenséggel igyekezik egymás megrontásán" Azonban — folytatja a programcikk — „bármennyi rokonszenvvel kísérjük is hát a francia köztársaság nemes küzdelmét a német cézárizmus ellen; s bár senki sem óhajtja őszintébben, mint éppen mi, hogy az elődeihez méltónak mutatkozó respublikát kormányunk mielőbb hivatalosan elismerje: azt, hogy az erkölcsi támoga47 E. J. összes munkái. 18. köt. Költemények, színművek. Bp., 1903. A vers a márc. 12-i 11. sz.-foan jelent meg. 48 V. A.: Emlékezés Csukássi Józsefről. Pesti Napló. 1893. 302. sz. 180