AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Vértesy Miklós: A lapszerkesztő Vértesi Arnold. (Egy fejezet a magyar sajtó 1861–1871 közti történetéből)

hály, Zahorai János stb. neve, a fába metszés többnyire három mester műve, Pollák Zsigmondé, Moreili Gusztávé és Rusz Károlyé. Ezekhez a — néha elég gyarló kivitelű — képekhez, ha nem novellákat vagy egyéb cikkeket illusztráltak, mindig készült magyarázó szöveg, akkor is, ha önmagukban is elég kifej ezőek voltak. кйЫ Az Orsszág-Világ fejléce A munkatársak jórészt ugyanazok, akik a Magyarország és a Nagyvilágnál dolgoztak. „Kiadó és főmunkatárs" május közepéig Csukássi József, de a lap fő támasza a két régi barát, Áldor és Tóvölgyi, akik a szerkesztővel együtt írnak vezércikkeket, csevegéseket, szépirodalmat, ismeretterjesztő dolgokat. Prózaírói közt a szerkesztőn kívül Abonyi Lajost, Csengey Gusztávot, Kovács Pált, Lauka Gusztávot, P. Szathmáry Károlyt, Szigeti Józsefet, Vadnay Károlyt kell megemlíteni, különösen pedig Mikszáthot. A nagy palócnak itt jelent meg nyomtatásban az első elbeszélése, A kedves Gaillard apó, amely időrendben megelőzi a Magyarország és a Nagyvilágben közölt Pletyka és az Igazmondóban napvilágot látott Ami а lelket megmérgezi című írásokat.

45 Mikszáth még egy elbeszélést írt az Ország Világnak: Miért fél Stofi bácsi a poroszoktól?''

0 A folyóirat költői Ábrányi Kornél, Balogh Zoltán, Benedek Aladár, Dalmady Győző, a fiatal Darmay Viktor, Endrői Sándor, Illyés Bálint, Komócsy József, Thaly Kálmán, Tóth Endre, Tóth Kálmán és Zalár 43 A kedves Gaillard apó május 21—jun. 4-én, a Pletyka jun. 25-én, Ami a lelket megmérgezi júl. 2—30-án jelent meg. 46 O—

V. 1871. 41—44. sz. okt. 8—23. 12* 179