AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Vértesy Miklós: A lapszerkesztő Vértesi Arnold. (Egy fejezet a magyar sajtó 1861–1871 közti történetéből)

A cikkek jelentős részét maga a szerkesztő írta. Hangja egyszer támadó („Mi élni akarunk, élni, és tovább küzdeni minden törvényes eszközzel az 1848-i törvények teljes és csorbítatlan visszaszerzéséért"),

21 máskor gúnyos („Rászoktatták már, hogy hálás köszönettel fogadjunk minden darabkát, mit visszaadni méltóztatnak abból, melynek teljes összegéhez jogunk van, de melyet követelni illetlennek tartanak mai nap"),

23 de soha nem megalkuvó. Igen sok írás foglalkozik Kossuth személyével, jelentőségével, nézeteivel, képviselővé választásával, híres Cassandra-levelével. Ez utóbbit teljes egészében közölte is a Pesti Hírlap. A koronázást és a vele kapcsolatos ünnepségeket ugyan bíráló megjegyzések nélkül írja le, de nem is magasztalja a király személyét és a koronázás jelentőségét. Az ellenzéki szellemű cikkek közül elvi megállapításai miatt külön említendő meg T. Nagy Imre június 16—i vezércikke. Azt vizsgálja, hogy az országot demokratikus alapon szervezték-e újjá. „Nem, százszor is nem — adja meg a feleletet. — Rang és születés voltak a főszempontok az összes magasabb hivatalok betöltésénél, s ha kivételesen egy-egy kapacitást a népből is fölvettek maguk közé, vagy jó szolgálatok fejében, vagy mért történt, mert a sok címzetes hivatalnok közé olyan is kellett, aki dolgozni tud." Törvény előtti egyenlőségről nem lehet addig beszélni, míg az egyenlőségről szóló törvénynek nem a nép az őre, hanem „a családi és születési gyöngéd szempontoknak habozás, félelem és akadály nélkül hódoló arisztokratikus kormány." Külpolitikai téren az újság legfőbb követelése a béke megőrzése volt. Már 1867-ben fenyegetett ugyanis a francia—porosz háború kitörése. Gyors egymásutánban négy vezércikk foglalkozik ezzel a kérdéssel, és tiltakozik a franciákkal való szövetkezés ellen, mert ez háborúhoz vezethet. „Nekünk nem kell a drága szereplés a világ színpadán — hirdeti Vértesi — hol különbeli is csak osztrák ruhában szerepelhetnénk, nekünk az olcsó béke kell. Béke mindenképp, minden áron, habár Ausztriának itt-ott meg is kellene hajtania büszke fejét."

2/> A Pesti Hírlap szellemét talán legjobban az a szenvedélyes hangú vezércikk jellemzi, amely Ferenc József öccsének, Miksa mexikói császárnak a kivégzése után jelent meg: „Irtózatos uniszonó az, amely az európai sajtón most végig dördül, s nemcsak a hivatalos lapok, melyek bősz dühét az örülésig fokozza, tehetetlenségük érzete, de a szabadelvű közlönyök is odaállnak az óceán partjára, s a tenger viharára bízzák, vigye meg átkait a férfiúnak, ki Mexikót ismét szabaddá tevé. Az útonállónak, a rablógyilkosnak ügyvédet ad az európai közjog, hogy védelmezze őt a büntető igazsá

g ellen, Juareznék, a hősnek nem akad védője az európai közvélemény képviselői, a szabadelvű lapok közt." A cikkíró 22 Pesti Hírlap. 78. sz. jun. 6. 23 U. o. 66. sz. május. 22. 24 U. o. 111. sz. jul. 18. Hasonló vezércikkek a július 11., 19. és 24. számban is. 170