AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Vértesy Miklós: A lapszerkesztő Vértesi Arnold. (Egy fejezet a magyar sajtó 1861–1871 közti történetéből)

még egy jobb jövő kedvéért sem." A hatodik szám vezércikke 1848 és1867 címmel Kossuth ellenes. Nem nevezi meg a turini remetét, de támadja Duna-konföderációs tervéért. Lázárt túl érzékeny, ideges természete, nem egészen kialakult politikai nézetei és a szerkesztésben való gyakorlatlansága alkalmatlanná, tette egy politikai napilap vezetésére. Helyette az irányítást igen hamar Vértesi vette át, aki a redakcióban kezdettől fogva dolgozott valamilyen. - talán segédszerkesztői •— megbízatással. Lázár — mint az új szerkesztő írja — „már az első héten megszökött Erdélybe, annyira megrémült az én forradalmi cikkeimtől, meg az Áldor Imre menydörgéseitől.. Onnan írt nekem, hogy „Kedves barátom! Csinálj a lappal, amit akarsz, nekem pedig hagyjatok békét!" Békét hagytunk hát neki, s én vettem át a szerkesztést."

19 Ezek a sorok három évtizeddel később kerültek papírra, így érthető, hogy Vértesi, ha a lényegben igaza is van, az időpontban téved. „Forradalmi cikkei és Áldor mennydörgései" nem az első, hanem csak a harmadik héttől kezdve jelentek meg. Ennek megfelelően neve a lap impresszumán április 12-től mint „ideiglenes szerkesztő" szerepel, április 28-ától azután az ideiglenes szó elmaradt. Az új szerkesztő nem tartozott egy párthoz sem. Egyik vezércikkében nyomatékosan hangoztatja független helyzetét, amely fölmenti „a pártfegyelem kötelezettségei alól"? Politikai nézetei egészen közel állottak a balszélhez. Részt vett a demokrata körök szervezésében, amelyek Kossuth szellemében az egész kiegyezést árulásnak tartották. A nemzetiségi kérdésben .azonban a többségi párt álláspontján volt, elítélte a horvát önállósági és területi igényeket, túlzottaknak találta a románok, szlovákok követeléseit, féltette a magyar nyelv hegemóniáját. A túlnyomórészt dzsentrikből és ehhez hasonuló rétegből álló, a dzsentri osztályérdekeket támogató balközéptől belsőséges, mély demokratizmusa választotta el. Lázár távozása után a Pesti Hírlapot teljesen a saját politikai nézetei szerint alakította át. Új, baloldali beállítottságú munkatársakat foglalkoztatott. Közéjük tartozott Áldoron kívül Bródy Zsigmond, Csávóiszky, Csukásisi, T. Nagy Imre, Pálffy Albert, Tóvölgyi és Szilágyi Virgil,, aki külföldön élt, s onnan küldte feltűnést keltő cikkeit.

21 Az új irányt először a március 24-i szám jelezte. A Vértesi által írt vezércikk már támadja a kormányt a fiumei ügy, az erdélyi különleges állapotok fenntartása és a közösügyi tárgyalások elhúzódása miatt. Ettől kezdve alig akad szám, amelyik ne bírálná az Andrássy kabinetet. a kiegyezés pontjai, az osztrák államadósság átvállalása, a honvédség felállítása körüli huza-vona, a vasútépítési visszásságok stb. miatt. 19 V. A.: Emlékezés Csukásisi Józsefről. Pesti Napló. 1893. 302. sz. 20 Pesti Hírlap. 97. sz. jul. 2. 21 V. A.: Visszaemlékezések. A Hét. 1896. 664. 1. és a lapban levő szignált cikkek. Az (r. e.)-vel jelzett vezércikkek írója Gulyás anoním-lexikona szerint Т.. Nagy Imre. 169'