AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773–1790)

azaz határ-, dűlő- stb. neveket ne közöljenek. A hiányzó kötetek csak évekkel később kerültek be az Egyetemi Könyvtárba.

82 Külön problémát jelentett Pray György igen értékes gyűjteményének átvétele. A gyűjtemény a felbecsülhetetlen értékű kéziratos anyagon kívül kb. 2300 műből álló könyvtárat is magában foglalt. Az egész gyűjtemény jegyzékét maga Pray állította össze; a jegyzékből ma is világosan áll előttünk a kitűnő historikus és könyvtáros tudományos érdeklődési köre és mintaszerű pontossága. A gyűjtemény átadására még a tulajdonos életében sor került. Pray — aki saját művei kéziratait már korábban a könyvtárnak adományozta — rendszeres éves kegydíjat kért gyűjteménye átadása fejében. Az átadással kapcsolatos tárgyalások már 1783-ban megindultak, azonban az egyetemi tanács és a tulajdonos közötti szerződés jóváhagyása csak 1784 szeptemberében történt meg, az évjáradék kifizetésének engedélyezésére azonban még sokat kellett várnia Praynak. A szerződés mellékletében felsorolt gyűjteményrészek ma is külön tételei az Egyetemi Könyvtár kézirattárának. A „Diplomatarium autographum" az okmánygyűjtemény első tétele; a „Diplomatarium apographum" ma mint Pray-gyűjtemény ismeretes. A katalógus az 50. kötet után említi azt a négy kötetnyi levélgyűjteményt, melyet Pray csak halála után szándékozott könyvtári tulajdonba juttatni s mely ma a kézirattár G. 116 és 117 tételszáma alatt található. A könyvek jegyzéke 2 253 tételt sorol fel. — Az egyetemi tanács melegen ajánlotta a szerződésben foglalt 400 Ft évjáradék jóváhagyását. A kancellária nem nézte a felajánlott anyag számban ki sem fejezhető tudományos értékét, hanem kérdéseket tett fel. A kérdések a becsértékkel, a másodpéldányokkal és — jellemzően! — Pray életkorával voltak kapcsolatban. Az egyetemi tanács jelezte, hogy az árbecslés csak a költöztetés után lehetséges s hogy Pray 63 esztendős. A kedvező döntés 1786-ban született meg: felsőbb szervek hozzájárultak a javasolt évjáradék visszamenőleges kifizetéséhez. Érdekes módon az ötven kötetes, politikai szempontból sem érdektelen gyűjteménnyel kapcsolatban sem a kamara, sem fiscus nem akadékoskodott. A késői utód jóleső kajánsággal állapítja meg, hogy a hivatalok rosszul számítottak: Pray 1801-ben halt meg, tehát az évek során legalább 6000 Ft-ot vett át gyűjteményért a budai söhivataltól, melyre az évjáradék kifizetését bízták.

83 A nagy gyűjteményeken s az abolíciós származású kéziratokon kívül egyéb kézirattári tételnek a könyvtárba kerüléséről kevés tudomásunk van. Egy 1778-ból származó rendelet értelmében minden az Egye82 OL Kamarai It. Öff. arch. cam. Deer. cam. 1786—12—19. — EK 1786—8—29. — Htt. Lp. 1787 Litter. Distr. Poson. f. 7. p. 83., 127., 217. — Htt. Lp. 1789 Litter, f. 18. p. 69., 92., 156. — A Kaprinay-gyűitevnény jegyzéke: EK MSS J. 127. sz. a. 8<1 ASRUB 1781 aug. nr. 6., sept, nr. 1. — Kov. Instr. II. 129—130. — ASRUB 1784 siept. nr. 32 (384). — Htt. Lp. 1784. Litter, f. 4. p. 9. 129., Littber. Dr.str. Bud. f. 2. p. 73., 73., 135. — EK 1785—3—27, 4—18. — Htt. Lp. 1786 Litter. Distr. Poson. f. 7. p. 135., 191., 244. — EK 1786—9—19. — A gyűjtemény jegyzéke: EK MSS J. 36. és 132. sz. a. — Az átadás előzményeire 1. Pálvölgyi i. с. 86—87. 133