AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)
Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773–1790)
3000 Ft-ért megvásárolják. 76 Plenek József orvosprofesszor könyveit már nem sikerült megvásárolni, csupán értékes műszerei jutottak 1000 Ft-ért az Egyetem tulajdonába. Hasonlóan sikertelen volt a Krieger Sámuel geometra könyveivel és műszereivel való kísérlet is. Kazzay Sámuel debreceni gyógyszerész bibliofil értékekben gazdag könyvtárát és éremgyűjteményét szorult anyagi helyzetében 8000 Ft-ért kínálta fel az Egyetemi Könyvtárnak, azonban az uralkodó a vételhez nem járult hozzá. 77 — Ha magánkönyvtárak megvásárlása nem is járt .mindig sikerrel, az állománygyarapítási tendencia ezekből a kísérletekből is látható. Pray György értékes könyvtára megszerzéséről később — a ritkaságttárral kapcsolatban szólunk. Ajándékba a könyvtár ebben a korban kevés anyagot kapott. Bizonyos — elsősorban díszesebb kiadású — műveket az uralkodó ajándékozott országai nevesebb könyvtárainak. Így jutott hozzá р. о. a könyvtár Metastasio műveihez, valamint a Lexicon linguarum orientálium két-két kötetéhez. A Pétervárott megjelenő Flora Rossica c. kiadványt lázért nem tudta megszerezni, mert annak köteteit csupán a cárnő küldhette ajándékba általa megjelölt könyvtáraknak. Pár kötetet az Egyetemi Nyomdától kapott ajándékba a könyvtár, —s ez mindent Az ország állami tudományos könyvtára mögött nem állt a társadalom, — ezt mutatja a hagyatékok teljes hiánya. A könyvtár ritkaságára ekkor még nem különült el az alapáEoanánytól, alapjainak megvetése azonban ezekben az évtizedekben történt. A Könyvtár kézirattárának általános és e korszakot tárgyaló története még feldolgozásra vár. Ezzel szemben alaposan ismerjük — Vértesy Miklós tanulmányából 78 — ősnyomtatványtárunk történetét. Tudjuk, hogy a jezsuita rendházak könyvtáraiból mintegy 300 inkunábulum került a könyvtárba. A további rendfeloszlatások során — elsősorban a pálos könyvtárakból — kb.: 550—600 kötettel gyarapodott a tár állománya. Az ősnyomtatványokkal kapcsolatban érdekes módon összeütközésbe kerültek egymással a könyvtári és jozefinista művelődéspolitikai szempontok. Könyvtári szempontból természetesen minden ősnyomtatvány megtartandó lett volna, függetlenül állapotától és tartalmától. A jozefinista könyvtárpolitikai rendelkezések (elsősorban az alább ismertetendő 1785-i alaprendelet) a könyvtárakból kíszűrendőeknek tartották a felvilágosodás elveivel ellenkező, csupán teológiai tartalmú irodalmat. Bizonyos esetekben ennek az ellentmondásnak következtében eladásra kerültek ősnyomtatványok is. Kétségtelenül megállapítható ez a leleszi származású anyag76 ASRUB 1781. jan. nr. 9. — Kov. Adv. III. 258—290 (jegyzékkel). — Htt. Lp. 1786. Distr. Páson. f. 7. p. 181. — EK 1786—9—19. — A könyvtár jegyzéke: EK MSS J. 26. sz. a. 77 Plenek: ASRUB 1781. apr. nr. 22. — Krieger: AASJ 1781 Univ. Büd. 20. nr. 3., ASRUB 1781 maj. nr. 24. — Kazzay: AASJ 1781 Univ. Bud. 20. nr. 5. (A könyvtárait később a debreceni Kollégium könyvtára szerezte meg.) тя vértesy Miklós: Az Egyetemi Könyvtár ősnyomtatvány-gyűjteményének tör~ ténete. Bp. 1964. (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei II. 109—126.) 130
